Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Fodor Ferenc: Pálospuszta benépesedése

Pálospuszta benépesedése FODOR FERENC Csólyospálos az egykori Kiskunság délkeleti részén — a Kiskunmajsát Szegeddel összekötő műút mentén fekszik, Kiskunmajsától mintegy 12 km-re. A falut a műút vágja ketté. Szegedről menet az úttól balra terült el Pálos, jobbra Csólyospuszta. 1945. június l-jén alakult a két puszta egyesülésével önálló közigazgatási területté Csólyospálos néven. Ezúttal Pálos múltjának egy szakaszát, a hajdan volt puszta benépesedésének történetét kívánom ismertetni az eddig feltárt források alapján. A török pusztítás után a XVII. és XVIII. századra vonatkozó adatok megegyeznek más kiskunsági puszták legeltetési jogáért folytatott harcok történetével.

1 A birtoklási viszonyok a redempció után rendeződtek.

2 Pálos puszta Kiskunmajsához közelebb eső részét, Felsőpálost Jászkisér, Alsópálost pedig Jászladány városa váltotta meg, összesen 5000 Ft-ért.

3 A XVIII. század második felében a pusztára vonatkozó források igen szegényesek, elsősorban legeltetésre, szénakaszálásra, széksóseprésre vonatkoznak, valamint a pusztában lévő csárdára. Megismerhetjük a csárda épületeinek számát, nagyságát, állapotát.

4 A Kiskunmajsai Római Katolikus Plébánián található História Domus 1773-ra vonatkozó adata szerint Pálospusztán egy csárda volt, melyben hárman laktak, „mindannyian hithű katolikusok".

5 A XVIII. század végén általános határperek okán 1780-ban Joannes Friedvalszky által készített térképen egy csárdát és egy épületet tüntet fel, amely mellett Tarka Ferenc neve szerepel. (L. 1. ábra). A csárda Bedekovich Lőrinc 1794-ben készült kéziratos térképén is megtalálható.

5 A Váci Egyházmegye Schematismusainak adatai néhány évtizeddel később a következőket tartalmazzák:

7 1 R

EIZNER JÁNOS és HORNYIK JÁNOS Szeged, ill. Kecskemét történetére vonatkozó monográfiáikban a kiskunsági puszták birtoklástörténetéről bő leírás található. 1 KELEMEN KAJETÁN : A Jász-Kun Redemptió története és fejlődése a jelenkorig, Szeged 1877. 3 Uo. 4 Kiskunfélegyháza tanácsi jegyzőkönyv 1809. Kiskunfélegyháza Városi Levéltár, A 28. C. 1. F. 6. N. 25. 5 A kiskunmajsai plébánia története 1743 — 1914. Latinból fordította Dr. Pongrácz Elemér plébános. Kézirat. 6 BEDEKOVICH LŐRINC kéziratos térképe Kiskunfélegyházán, a Kiskun Múzeumban található. 7 Schematismus venerabilis cleri almae diocensis Vaciensis. 1823, 1831, 1842, 1851. 53