Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)
Szabó László: Jászsági kirajzások és a jász puszták benépesedése a 19. században
Jászságból. A jászok csak a jobb minőségű földeket veszik közvetlenül birtokba, s bocsátanak ki rajokat (Lajos és Mizse, Kocsér, Kara, Jenő — s kevesen vagy alig mennek Kerekegyházára, Pákára, Benére, Szentlászlóra). Az itt felsorolt települések közül most csak egyet emelek ki, Kerekegyházát, s mivel jó források állnak rendelkezésünkre az alkapitányi iratokban, azt mutatom be, milyen összetett, vegyes népesség telepedett ki a nagy kiterjedésű pusztára, amelynek felét Árokszállás, másik felét Fülöpszállás és Kunszentmiklós birtokolta. Tanulságos ez azért is, mert a létrejött új község — noha jászok kevesen költöztek ide — Jászkerekegyháza néven alakult meg, kifejezésre juttatva, hogy a Kiskunságon belül van bár, mégis a Jászsághoz tartozik inkább. 2 2 4. Árokszállás elsők között fejezi be belső és külső határának tagosítását. Mivel Ágót és Szentandrást is felosztották, jelentős az anyaközséghez közel fekvő birtokrészük is. Kerekegyházát ezért úgy kívánják hasznosítani, hogy bár tagosítják, idegeneknek próbálják áruba bocsátani. Hogy kelendőbb legyen, megterveztetnek egy szabályos falut is, egyenlő nagyságú telkekre osztva a belterületet, kijelölve a középületek nagyobb telkét, helyeit is. 1857-ben készül el Szabó Imre „felavatott földmérő" terve az új faluról. 2 3 A 800 négyszögöles belső telket 20 forintért mérik. Rengeteg az érdeklődő, s ezért gyorsan zajlanak az események. 1858-ban a 203 házhelyből már 105-öt adnak el, s e jelentés még csak szeptember 12-én készült. 24 1860. február 23-án már az elöljáróság szervezéséről, községháza és iskola építéséről kell dönteni, s Árokszállás megtárgyalja 1861. április 14-én, hogy mit ad át ingyen az új községnek, s mit tart meg. 2 5 A község megalakulását 1862-ben mondják ki. Ekkor év elején 200 házban mintegy 2000 lélek lakik, s április 10-én megválasztják az első elöljáróságot is. 2 6 Az 1861/62. közigazgatási évben összeírnak a kül- és belterületen 467 lakost, akiknek jelentős része Kecskeméten vagy más közeli helyen (Fülöpszállás, Kunszentmiklós) él, de házát bérbe adja kertésznek, felesnek, napszámosnak. Ez a nagyszámú összeírt lakos tehát nem mind birtokos, de mégis az új településen él. 32,14%-uk napszámos, 13,27%-uk kertész, azaz más néven tanyás, 29,76%-uk földes gazda vagy földbirtokos, 6,7%-uk cseléd, s már élnek itt szép számmal iparosok is, főként olyanok, akik az épülő faluban munkát kaphatnak. Az iparosok s kereskedők a lakosság 11,76%-át alkotják: van 3 bognár, 8 kőműves, 6 takács, 5 molnár, 5 ács, 2 2 2 Kerekegyháza puszta fele Árokszállásé, negyede Fülöpszállásé, negyede Kunszentmiklósé volt. Téves Kiss József, 1968. 129. közölt adata, mely szerint harmada Árokszállásé. Ekkor csak az árokszállási részt lakták. 1852-ben 319 lakosa volt Kerekegyházának. Szent István pusztai részét kezdték betelepíteni. Ezt Kukdliánsk is hívták, minden bizonnyal az itt élő dohányosok miatt. SZML. JKK. Alkapitány Elnöki ir. 6. csomó. 1. sz. 2 3 SZML. Jász Árokszállási Kerekegyház pusztán telepítendő község tervrajza. 1857. Szabó Imre — felavatott földmérő. T. 82. 2 4 SZML. JKK. Alkapitánya Elnöki ir. 1863 -1866. 1. Kivonat Árokszállás jk.-ből. 1857. szept. 27-én. 2 5 Uo. Kivonat Árokszállás jk.-ből. 1960. febr. 23-án.; SZML. JKK. Alkapitánya iratai. Elnöki ir. 1863 — 1866. L. 1/1. Felirat Jankovich György Jk. Ker. Főkapitányhoz a lakosok aláírásával. Uo.: 1/6. Jász Kerekegyháza község megválasztott elöljáróinak névjegyzéke. 1862. ápr. 10-én. 2 6 Ua. és uo.: II/4. Kerekegyháza elöljáróságának jelentése a JKK kapitányának, 1962. szept. 7. 26
