Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Kőhegyi Mihály: Jelentés a Bácsi Kamarai Kerületbe telepített németek létszámáról 1786-ban

házakhoz és a paraszti munkához meglehetősen sok és sokféle anyag és szerszám kellett. Ezt mutatja a IV. táblázat is, mely a már elkészült és a még be nem fejezett házak számát tartalmazza. A letelepülők hajlékát igyekezett a Kamara már előre elkészíteni. Sokszor a szomszédos falvak robotját is igénybe veszik erre. Néha távoli helyekről kellett a tetőhöz szükséges fát a helyszínre szállítani. A tetőfedéshez szükséges nádat és sást a kalocsai érsekségtől vették. (A leghíresebb a Szarapon vágott nád volt.) A telepítés hatalmas költségeket emésztett fel. Ennek részletezését tartalmazza az V. táblázat, míg a VI. az összesítést és a foglalkozások szerint elkülönített családokra fordított összegeket mutatja ki.

4 BÉL MÁTYÁS azt írja 1735-ben Bács-Bodrog vármegyéről, hogy a „... megerősödő török háború ezt a vidéket nemcsak a lakosaitól fosztotta meg teljesen, hanem a nemes férfiaitól is, és másfél századon keresztül úgy kimerítette, hogy a régi életnek a nyoma is alig látható. Ezért van az, hogy igen kevés nemes van itt, és hogy igen csak ritkák a falvak és a mezővárosok."

5 Száz évvel később Fényes Elek nagy statisztikai művében méltán írhatta: „... s valóban elmondhatjuk, hogy ezen megye Torontállal együtt legtöbb gabonát termeszt egész hazánkban, s mind a felföldnek, mind kivált Austriának valódi tárháza."

6 Bácska puszta térségeit nem utolsósorban a német telepesek fordították termőre. IRODALOM BELLÉR BÉLA 1981 A magyarországi németek rövid története. Budapest. CSETRI KÁROLY 1936 Bácska lakossága a legrégibb időktől a 19. század végéig. Budapest. EBERL, iMMored. 1987 DieDonauschwaben. Deutsche Siedlung in Südosteuropa. Sigmaringen. FÉNYES ELEK 1836 Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I — IV. Pest. 1836 — 1839. IVÁNYI ISTVÁN 1912 A bácskai kamarai puszták állapota és betelepítése. BTTÉ, 17—26.,61 — 87. 1913 A Bács vármegyei telepítések áttekintése. BTTÉ 22—42. 4 OL — E—125. N —309-5/1786. IMP. — Az irat másolatát lásd TÜRR ISTVÁN Múzeum Adattára 871 — 84. A Bácsalmásra vonatkozó anyagot Bánki Lajos György gyűjtette ki az Országos Levéltárból. Az ő szívességéből közölhetem a kimutatást. 4 Bél Mátyás kéziratának magyar fordítása megjelent IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR, 1982. 83. 6 FÉNYES ELEK, 1836. II. 32. 19