Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Kőhegyi Mihály: Jelentés a Bácsi Kamarai Kerületbe telepített németek létszámáról 1786-ban

Jelentés a Bácsi Kamarai Kerületbe telepített németek létszámáról 1786-ban KŐHEGYI MIHÁLY A 18. században Magyarországra telepített németek történetét nagy vonásokban ismerjük.

1 A kutatottság azonban vidékenként és megyénként különböző mértékű, s közte a Bácska területe — sajnálatos módon — eléggé elhanyagolt.

2 A hiányt már nem áll módunkban pótolni, mert az Országos Levéltár „E" szekciójához tartozó állagban a Zombori Kamarai Adminisztráció iratai — kivéve Zornbor város iratait — megsemmisültek. Ezért kell hálával fogadnunk minden olyan adatot, mely az egykori Bács-Bodrog vármegyei sváb telepítésekre nyújt felvilágosítást. Az alábbiakban azt a táblázatot kívánjuk bemutatni, mely a Bácsi Kamarai Kerületbe 1784 május elejétől 1786 június végéig telepített családok számát, letelepülési helyét, foglalkozását tünteti fel, valamint az erre fordított költségeket tartalmazza (I. táblázat). A kimutatásból világosan kitűnik, hogy elsősorban kis létszámú és minden bizonnyal fiatal családok jöttek. A családok átlaglétszáma 4,08, azaz a szülőkön kívül két-két gyerek alkotja. Az „ezekhez még hozzájött" kifejezés minden bizonnyal az engedély nélküli bevándoroltakat jelenti. Számuk jelentéktelen. A férfiak kivétel nélkül nőtlenek, az asszonyok viszont nyilván özvegyek vagy megesett lányok. A családok fiatal volta mellett szól az is, hogy 25 hónap alatt 410 gyerek született. A „fogyás" legnagyobb tételszáma a halálozás. A bevándoroltak 12,4%-a halt meg bő két éven belül. Elképesztő arány! Nemhiába panaszolta egy közszájon forgó vers: Die erste fanden den Tod, die zweiten die Not, die dritten das Brot. 1 A kérdésre vonatkozó másodlagos bibliográfia (THEICH, G. 1978.) felment a kérdésre vonatkozó irodalom felsorolása alól. Csak az újabb anyag rejtett bibliográfiáit kell idéznünk. BELLÉR BÉLA, 1981. 192-208.; WEIDLEIN, JOHANN, 1983.; EBERL, IMMO, 1987. 312-317.; SENZ, JOSEF VOLKMAR, 1987.; TAFFERNER, ANTON, 1974. 2 Az addig parlagon heverő, nagy bácskai kincstári puszták viszonyaira, telepítésére vonatkozó Cothmann Antal udvari kamarai tanácsos jelentését 1763-ból magyarra fordította IVÁNYI ISTVÁN, 1912. Ezen kívül használható még IVÁNYI ISTVÁN, 1913.; PLEIDELL AMBRUS, 1929.; CSETRI KÁROLY, 1936.; LÖTZ, FRIEDRICH, 1938. 15