Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Kávássy Sándor: A régi Szatmár táji tagolódása

Tartolc, Bujánháza, Komorzán). Falvakban málékenyéren, túrós puliszkán, bablevesen, tejen éltek, kivételt csupán a nagy ünnepek jelentettek, amikor kolbászt sütöttek. Nagyobb számban magyar népesség pusztán a völgyteknő szélén elhelyezkedő Kőszegremetén és Avasújvárosban élt.

4

2 Az Avas keleti oldalán kistáj a Miszt patak völgye Misztbányával és Misztótfaluval. Az Avas kapcsán kell szólnunk még a hegység nyugati oldalán elterülő, vitatott létezésű és kiterjedésű kistájról, a Sárközről. Egyesek szerint elméletileg létezik és e létezését is csak tévedésnek köszönheti.

4

3 Mások viszont a leghatározottabban állítják, hogy külön kistája a régi Szatmárnak, és eszerint az a Sár patak alsó vidéke lenne Szárazberektől, Sártól, Mikolától, Egritől Sárközújlakig, az ottani erdős vidékig.

4

4 A tájat jól ismerő adatközlő szerint ezzel szemben Sárköz térségéhez csupán Aranyosmeggyes, Józsefháza, Sárköz, Sárközújlak, Adorján tartoznak,

4

5 így hát az itteni Sárköz a mocsaras Sár-meder (másképp Nagyéger)

4

6 és a Túr között elterülő vidéket jelenti. Ez így reális és elfogadható. Téves viszont az az állítás, miszerint a 18 — 19. században létezett Sárközi járástól kapta volna a nevét,

47 minthogy ilyen járás sohasem létezett — legalábbis Szatmárban nem. Jellegzetesen hegyvidéki táj Nagybánya vidéke. A központban fekvő Nagybányát minden oldalról hatalmas hegységek ölelik körül. Nyugatról keletre, illetve délkeletre haladva a Láposbányai patak és a Fernezely patak között találjuk a Nagybányai érchegységet (legmagasabb pontja a Kereszthegy), a Fernezely és a Zazar (régiesen: Szaszár) között a Rozsály-hegységet (legmagasabb tagja a nevet adó Rozsály) és nagyjából a Zazartól keletre húzódik a Lápos felé a Gutin-hegység, melynek legmagasabb hegyei a Gutin és Feketehegy.

4

8 A hegyekben számos völgy, a völgyekben pedig számos kisebb-nagyobb patak fut alá. E patakok mentén falvak sorát találhatjuk. így csaknem minden jelentősebb völgy külön viciniumnak, környéknek, mikrotájnak tekinthető. Nagybánya vidékének pontosabb feltérképezése, megismerése még a jövő feladatai közé tartozik. Mindezek közül egyelőre csak a Kékes völgye látszik ismertebbnek.

4

9 Térségéhez Nyegrefalva, Magyarkékes, Lacfalu, Sándorfalva, Oroszfalu, Oláhkékes, Dobrovica sorozhatok. Nevezetes folyóvölgy a táj déli oldalán a Szamos-völgy, mely a Bükk-hegység vidékét választja el Nagybánya környékétől. A Szamos itteni völgyszakaszán is több település található. Az északi oldalon, tehát a jobbparton: Busák, Nagysikárló, Kissikárló, Iloba, Sebespatak, Szinérváralja, míg a déli parton Barlafalu, Remetemező, Veresmart. 4

2 CZIRBUSZ GÉZA: AZ Avasság és népe. Földrajzi Közlemények, 1900. 225 — 243. 4

3 JUHÁSZ DEZSŐ i. m. 96. 4

4 GUNDA BÉLA: A szatmári hagyományos népi műveltség etnográfiai helyzete. Tanulmányok Szatmár néprajzához (Farkas József közreműködésével szerk.: Ujváry Zoltán). Debrecen, 1984. 38. 4

5 Adatközlő: Dr. Serényi György 75 éves nyug. minisztériumi főosztályvezető, aki mint szinérváraljai születésű, akkor jól ismerte ezt a környéket, tanúskodásának tehát hitelt lehet adni. (Saját gyűjtés, 1983.) 4

6 Vö. SZIRMAY ANTAL i. m. I. Buda, 1809. 23., 11. Buda, 1810. 321. 4

7 KÓSA LÁSZLÓ —FILEP ANTAL: A magyar nép táji-történeti tagolódása, Bp. 1983. 164. 4

8 ALEXY KORNÉL i. m. 69. 4

9 VENDE ALADÁR említi i. m. Magyarország Vármegyéi és Városai (Szerk.: Borovszky Samu.) Szatmár vármegye Bp. III. 138