Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Bárth János: A választói névjegyzék, mint a népesedéstörténet forrása

Magyarkanizsa Férfi: Raffai József 1905. Nő: Porzsolt Rozália (Papp Mihályné) 1880. Martonos Férfiak: Császár János 1896, Csik Ferenc 1892, Csik Péter 1896. Nők: Domonkos Piroska (Somoskövi Lajosné) 1916, Sövény Viktória (Tóth Ferencné) 1907. Péterréve Férfiak: Szabó István 1892, Tubik Mihály 1891. Óbecse Nők: Balogh Viktória (Bácsi Miklósné) 1901, Radva Gizella (Zsebi Pálné) 1902. 6. Halas és a katolikus Kiskunság A Halas határából áttelepültek között valószínűleg több olyan személy is akadt, aki eredendően szegedi eredetűnek tekinthető. Ez pl. Rózsa Balázs esetében már családtörténeti emlékek alapján igazolható.

5 Kiskunhalas Férfiak: Bor Lajos 1919, Hollósi Antal 1908, Horváth József 1914, Jókocsi Benő 1911, Kárász Mihály 1892, Kiss Márton 1910, Pásztor József 1902, Pékár János 1906, Rékasi János 1906, Rózsa Balázs 1904, Sebők Imre 1888, Szakái József 1911, Tóth István 1909, Varga János 1905, Vaszlavek Mihály 1896. Nők: Gyenizse Judit (Kiss Mártonné) 1908, Kii B. Mária (Pintér Istvánné) 1909, Kiss Rozália 1908, Komjáti Zsófia 1908, Oláh Zsófia 1915. Kiskunmajsa Férfiak: Balogh Fülöp 1895, Buzder Antal 1885, Halász István 1895, Halász József 1900, Tóth Benjamin 1903. Kiskunfélegyháza Férfi: Almási Balázs 1898. 7. Kalocsa és szállásai, valamint a Kalocsai Sárköz déli falvai Kalocsaiak (homokmégyiek, szakmáriak, vagyis poták) valószínűleg úgy kerültek a későbbi Kéleshalom község területére, hogy a kalocsai érsekség kélesi majorjába cselédnek, béresnek szegődtek. Némely család tartósan Kélesen lakott, meggyökeresedett ott, majd összeházasodott a benépesülő Illancs tanyavilágának lakóival. Valószínűleg kalocsai (pota) eredet keresendő a nemesnádudvarinak jelzett magyar nevű személyek, valamint a hajósi magyar nevű személyek (Busa, Pécsi) mögött is. Feltehetőleg uradalmi alkalmazottak voltak a két német község kötelékébe 'BÁLINT SÁNDOR 1974: 422-423. 119