Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)
Bárth János: A választói névjegyzék, mint a népesedéstörténet forrása
1903, Horváth Gergely 1905, Horváth János 1899, Juhász V. András 1900, Juhász Kálmán 1898, Kácser József 1885, Kiss István 1897, Kiss János 1893, Kiss Sándor 1895, Kiss Vendel 1903, Kolonics János 1905, Kovács Antal 1899, Kovács György 1899, Kovács Mihály 1904, Kozma Pál 1904, Lentner Gergely 1901, Makai József 1895, Mészáros Antal 1903, Nagy István 1899, Nagy János 1883, Németh István 1895, Német István 1902, Németh János 1906, Pintér István 1898, Radva Ferenc 1905, Rácz István 1900, Rozinka Mihály 1901, Szabó István 1890, Szarvas Ferenc 1900, Szántó István 1893, Szántó Mihály 1896, Szécsényi István 1902, Szili József 1895, Szőke József 1904, Taskovics István 1906, Taskovics József 1903, Taskovics Mihály 1890, Taskovics Mihály 1902, Taskovics Péter 1904, Török István 1896, Török Vencel 1898, Vancsura István 1898, Varga Márton 1905, Varmuzsa Sándor 1886, Varmuzsa Vencel 1889, Vinkó György 1895, Vörös József 1904, Zámbó János 1891, Zsebi Imre 1903, Zsebi Pál 1895. ' 1906 előtt Jánoshalmán született és 1963-ban Kéleshalom területén élt asszonyok, akiknek leánykori családneve az előbbi férfilistán nem szerepel családnévként: Agócs Franciska (Lakatos Mihályné) 1887, Agócs Franciska (Kiss Istvánné) 1902, Ádám Jusztina (Sánta Antalné) 1891, Balázs Katalin (Dobos Ferencné) 1900, Barna Mária (Sambert Andrásné) 1895, Bernáth Erzsébet (Illés Antalné) 1902, Bognár Julianna (Farkas Jánosné) 1889, Csincsák Rozália (Szántó Istvánné) 1896, Csizovszki Erzsébet (Kovács Györgyné) 1902, Csofosics Erzsébet (Farkas Ferencné) 1898, Dám Erzsébet (Bozsics Ferencné) 1903, Fehér Erzsébet (Császár Józsefné) 1904, Gaál Erzsébet (Faddi Györgyné) 1905, Hajdú Erzsébet (Édes Péterné) 1886, Hambalkó Mária (Nagy Jánosné) 1890, Horti Verona (Almási Jánosné) 1870, Jacsó Julianna (Farkas Antalné) 1902, Jass Erzsébet (Horváth Istvánné) 1906, Jass Mária (Apró Józsefné) 1905, Kabai Mária (Szikora Ernőné) 1899, Kapás Rozália (Horváth Mihályné) 1891, Kiss Anna (Győri Ferencné) 1889, Koczó Terézia (Keresztes Istvánné) 1901, Martinék Krisztina (Szabó Istvánné) 1892, Miskolczi Anna (Halász Józsefné) 1906, Miskolczi Erzsébet (Farkas Sándorné) 1903, Miskolczi Mária (Kosnyic Péterné) 1899, Nácsinák Erzsébet (Varmuzza Sándorné) 1901, Nácsinák Rozália (Bárány Józsefné) 1906, Pajor Erzsébet (Juhász Kálmánné) 1896, Pékár Mária (Gerebes Andrásné) 1906, Pető Franciska (Varmuzza Mártonné) 1899, Pető Julianna (Taskovics Mihályné) 1893, Sándor Franciska (Horváth Jánosné) 1902, Sándor Krisztina (Megyeri Mihályné) 1898, Simon Julianna (Komáromi Józsefné) 1897, Simon Mária (Gyurita Ferencné) 1893, Sörfőző Etel (Kovács Mihályné) 1900, Sörfőző Krisztina (Bognár Ferencné) 1897, Sörfőző Mária (Katus Józsefné) 1905, Szakái Erzsébet (Dóczi Sándorné) 1900, Szerezla Julianna (Szabó Mihályné) 1903, Undi Julianna (Hunyadi Jánosné) 1895, Úrfi Mária (Horváth Benedekné) 1905, Vancsik Mária (Török Istvánné) 1897, Vén Julianna (Szabó Istvánné) 1894. 2. Császártöltés Főleg Illancs északi dűlői kerültek császártöltési eredetű családok birtokába. Az Illancsba. kitelepülő császártöltésiek egy része megőrizte sváb nyelvtudását, német szokásait, császártöltési kötődését. Mások magyar családokkal összeházasodva integrálódtak az illancsi tanyavilág magyar társadalmába. A császártöltési, illetve sváb eredetű lakosok száma az 1945. évi deportálások és munkatáborokba hurcolások következtében jelentősen megcsappant. A veszteséget nem kárpótolta a kitelepítések 115
