Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Kalicz Nándor: Banner János tudományos életműve

először még a múlt század második felében Pécelen került elő. Ezért Banner péceli kultúrának nevezte el ezt a többféle névvel illetett kultúrát. Banner elnevezése nem vált általánossá és a magyar kutatás is visszatért a korábban meghonosodott badeni kultúra névhez. A nagy monográfia 1956-ban látott napvilágot és a badeni kultúrával foglalkozó kutatás alapmunkájává vált. Banner hatalmas munkát végzett. Saját tapasztalataira építve választotta ki a legkisebb múzeumban is a raktárak mélyén rejtőző sok szórványos anyagot, a viszonylag kevés hiteles együttes mellé. Munkájának erőssége, hogy szinte a teljesség igényével gyűjtötte össze és adta közzé a leletanyagot. Első ízben készült a teljes elterjedést és az összes addig megismerhető lelőhelyet feltüntető térkép 327 hazai lelőhely adatával és 222 határainkon kívül fekvő lelőhely feltüntetésével. Ilyen hatalmas lelőhelyszám példátlan volt addig egy kultúrából. Mindez Banner kitartó szorgalmát bizonyítja, amivel a legjelentéktelenebb adatnak is utánajárt. A monográfiában a leletanyag beható tipológiai elemzésével területi és időrendi csoportokat különített el. Foglalkozott településtörténettel, gazdasági és társadalmi kérdésekkel, felhasználva széleskörű etnográfiai ismereteit. Új színt jelentett a származás kérdésében az az eredménye, hogy az általánosan meggyökeresedett északi eredeztetéssel szemben a helyi kialakulást tételezte fel. A badeni kultúra különböző kapcsolatait elemezve, mai felfogásunknak megfelelően az északi befolyás mellett a déli hatásoknak tulajdonította a döntő szerepet a badeni kultúra helyi kialakulásában. A kronológia meghatározásában azonban kudarc érte. A saját bodzásparti stratigráfiája mellett, amely a kultúra kezdetét helyesen határozta meg, végét Csalog József kiskőrösi stratigráfiájára támaszkodva, a bodrogkeresztúri kultúra elé keltezte. A monográfia már nyomdában volt, amikor B. Kutzián Ida feltárta előtte a Basatanyán megfigyelt helyes kronológiai sorrendet, amely lényegbevágóan változtatta meg a monográfiában megrajzolt kronológiát. Banner tudományos nagyságára és lelkiismeretességére jellemző, hogy az akkor még csak közvetett kronológiai bizonyítékokat tudomásul vette és nem ragaszkodott mereven évtizedes felfogásához. Könyve átdolgozására azonban már nem volt lehetőség és így csak egy pótlólagos jegyzetben jelezhette a megváltozott kronológiai viszonyokat. A rézkor új kronológiai rendszerét először B. Kutzián Ida közölte 1955-ben, majd Banner Jánossal együtt több hazai és nemzetközi tanulmányban ismertették a rézkori kultúrák új sorrendjét (tiszapolgári, bodrogkeresztúri és végül badeni kultúra). E sorok szerzője 1955ben találta meg a három kultúra közvetlen stratigráfiáját. A megváltozott kronológiai kép ellenére is alapmunkaként értékeljük Banner monográfiáját a badeni kultúráról, amely még most is kiapadhatatlan forrás és kiindulás nemcsak a hazai, de a külföldi kutatás számára is. A megbecsülés legékesebb bizonyítéka Szlovákiából szárma91