Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Kalicz Nándor: Banner János tudományos életműve

nyak, a leletek bősége és változatossága tették kiemelkedően jelentőssé a késő neolitikus tiszai kultúrát a magyarországi újkőkor egységében. Sajnálatos, hogy ezekről az ásatásokról nem készített Banner összefoglaló monográfiát, s az egyes ásatásokról szóló részletes vagy kevésbé részletes beszámolók is csak 1945—1951 között jelentek meg. Banner tudományos szerénységére jellemző, hogy az ásatási beszámolókat megosztotta tanítványaival. Egységes áttekintés a kökénydombi ásatásokról még máig sem jelent meg. Banner készített ugyan egy nagyobb, önálló könyvet Hódmezővásárhely neolitikumáról és rézkoráról, amely 1940ben magyar, majd 1942-ben német nyelven jelent meg. Ez azonban az öt közül csak egy ásatás eredményét tartalmazta, és így csak része volt az egész neolitikumot és rézkort felölelő munkának. A gazdag forrásanyagnak csak töredékét mutathatta be. így is Banner könyve a Körös és tiszai kultúráról messze több leletanyagot ismertetett, mint bármely más, e tárgykörből megjelent munka. Sajnos, a könyv magyar és német nyelvű változatának megjelenése a II. világháború idejére esett, amikor a nemzetközi kapcsolatok megszakadtak és így ez az összefoglalás lényegében ismeretlen maradt a nemzetközi régészet számára. Nagy kár, hogy legalább budapesti éveiben nem készített Banner egy teljes kökénydombi monográfiát, holott a tiszai kultúrákból máig ez a legnagyobb mértékben feltárt lelőhely. A 28 kiásott házalappal még egyik neolitikus lelőhelyünk sem veheti fel a versenyt. Igaz, hogy az ásatásokról nem készültek olyan aprólékos dokumentációk, amelyek a kolozsvári hagyományoknak megfeleltek volna és mai igényeinket is kielégítenék. Különösen a függőleges metszetrajzok hiányoznak. Ez azért meglepő, mert a legelső ásatásról, ha stilizáltán is, de közlésre kerültek a település függőleges metszeteit bemutató rajzok. Emiatt a 28 kiásott házalap rétegtani helyzete csak a szöveges leírás alapján rekonstruálható. Az ásatási technika különösen a 60-as évek óta fejlődött nagyot Magyarországon, amely a korabeli élet sok apró, korábban elhanyagolt részletének megismerését teszi lehetővé. A hiányos publikáció ellenére is a tiszai kultúra Banner János ásatásai és ásatási közleményei révén vált neolitikumunk nemzetközi jelentőségű részévé. Az eredmények a II. világháború, majd a hidegháború miatt sajnálatosan lassan, csak fokozatosan hatoltak be a nemzetközi régészet köztudatába. A tiszai kultúráról készült ugyan egy nagy összefoglalás Korek József munkájával. Azonban ez sem jelent meg, s a kökénydombi ásatásoknak csak településtörténetével és temetkezéseivel foglalkozott részletesen, a leletanyagból csak a típusokat ismertette. Igaz, hogy ő, mint a legtöbb ásatás résztvevője egyesítette a különböző ásatások alaprajzi részleteit. Banner János hódmezővásárhelyi ásatásai mindig újabb felfedezést 84