Fodor István (szerk.): Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, 1990)

Kőhegyi Mihály: Banner János magántanári képesítése (Erdélyi László és Horger Antal véleményes jelentése)

nyelv- és történettudományi karához benyújtott irodalmi dolgozatáról. Belül a „véleményes jelentések" szerepelnek. Dr. Banner János egyet. m. tanárjelölt irodalmi működéséről. I. Tekintetes Kar! Garanciákat keresünk dr. Banner János úr irodalmi működésében arra, hogy óhajtott és megtervezett egyetemi magántanári előadásaihoz a szaktudományi előkészültség s a szaktudomány önálló művelésére való képesség megvan-e. Banner dr. úr Magyarország tárgyi néprajzát óhajtaná karunkon előadni, kapcsolatban az ország démográfiájával, különös tekintettel az Alföldre és Dél-Magyarországra. Előadásainak tervéből közelebbről látjuk, hogy mit ért az említett szaktárgyon: az ősfoglalkozásokat, háziszerszámokat, építkezést, népviseletet, népi játékokat s a kis mesterségeket. Az előadások tervéből hiányzik az Alföld démográfiája, vagyis a népesedési statisztika (kor, nem, családi állapot, születés, halandóság, népsűrűség) feldolgozása, de a képesítést erre is kéri. Ebből a szempontból mérlegelve dr. Banner irodalmi működését, ami nem kevésbé fontos, gyakorlati tapasztalatait: ezekben annyi biztatót találunk, amennyi egyrészt ritkaság, a budapesti néprajzi múzeum szakemberein kívül, a vidéki városokban, másrészt éppen elegendő arra, hogy megindítsa a szegedi egyetemen eddig hiányzó etnografia és demográfia tudományos nevelését a délalföldi vagy tiszai magyar nép sajátosságainak, ősfoglalkozású hagyományainak fokozottabb tanulmányozásával. Középiskolai tanároknál ritka az az ügyszeretet, lelkesedés, áldozatra kész, önérzetlen fáradozás, melyet Banner dr. úr a jászberényi Jászmúzeum talpraállításában, elhanyagoltságából való kiemelésében, szakszerű rendezésében a fővárosi főfelügyelőség részéről is dicsérőleg elismerten kifejtett. Mint jászberényi középiskolai tanár 1913—20-ig dolgozott a Jászmúzeumban, s volt ennek őre, majd igazgatója és néprajzi osztályának a megalapítója. S hogy ez mentől alaposabban, szakszerűen történhessék, öt nyáron a szünidőt a kolozsvári múzeum tanulmányozásával töltötte (1913—17), s részt vett egy budapesti néprajzi tanfolyamon (1914). Végül immár a szegedi múzeum néprajzi osztályában buzgólkodik mint ezen osztály vezetője a középiskolai tanítás mellett. 30