Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

MORVAY Péter: A regöscserkészet

tunk erdélyi szórvány vidékeiről, ebben is az előőrs szerepét vállalva. A regöscserkészmunka legfontosabb színtere a falu. Falusi regösvándorlásokon nyerhettek és adhattak legtöbbet regöscserkészeink, s a regöstudományok sok csínját-bínját is itt sajátíthatták el leghamarabb. A legáldottabb hatású regösszolgálatra a szórványvidék végváraiban vállalkozott a regösmunka. Itt már szó volt arról, hogy alulról kell építkeznünk és a fiúknak is kell, hogy tetsszen, amit csinálunk. Mi úgy próbáljuk ezt kialakítani, hogy országos regöstáborokra, regösvándorlásokra hívtuk meg azokat, akik eziránt érdeklődtek, és akkor velünk együtt, gyakorlás, regölés közben ismerték meg jobban a népi életet, a népi kultúrát és azt, hogy mivel lehet itt szerepelni. Ilyen országos regösvándorlás volt Kassa környékén, az összes, Bukovinából a Bácskába telepített 25 helyen, aztán Biharban, olyan helyen Bihar szélén, ahol a hazai Bihar és a határontúli — akkor nem volt határ rövid ideig köztük — és a szórványvidéken, a Radnai havasokban, a Mezőföldön. Itt kell kitérni a politizálás kérdésére. A regöscserkészet említett kibontakozási időszakának elején nem volt politikai színeződésű kezdeményezés. Helyzeténél és tagjainak életkoránál fogva nem is lehetett az. Hangsúlyozott feladata a népi érdekek megismerése, gyűjtése és terjesztése volt. Azonban a falujáró regösutak élményei, a népi írók ajánlott munkáinak olvasása és általában az akkori történelmi idők eseményei a fiatalok érdeklődését felkeltették a társadalmi élet megoldatlan problémái, sorskérdései iránt. Mindez tulajdonképpen politikai jellegű ténykedés felé mutatott anélkül, hogy kivívta volna a hivatalos körök és a Cserkészszövetség — jórészt kényszerűen, a mozgalom létének védelmében is jobbra tolódott — vezetőségének rosszallását. A vezetőség nemcsak tolerálta, hanem támogatta is regöscserkészek ilyen irányú megnyilatkozásait és kezdeményezéseit, amit jól tanúsít, hogy a cserkészsajtóban a Magyar Cserkész „Haj, regö, rajta!" rovatán kívül számos ilyen szellemet terjesztő írás jelent meg. Szabó Zoltánnak a Rádióban és a Magyar Nemzetben közölt „szellemi honvédelem" érdekeit képviselő közleménye látott napvilágot. A Magyar Cserkészben megjelent Ady Új tavaszi seregszemléje, Juhász Gyula „Tápai Krisztus" c. verse, Sinka István Zsellér Jánosról szóló, már címében is sokatmondó költeménye. Dsida Jenő Psalmus Hungaricus-a, amelyeket a regös tábortüzeknél gyakran szavaltak is. Az 1939-es regös 81