Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

MORVAY Péter: A regöscserkészet

csony Sándornak az évtizedes tevékenységéből, ami erősen megalapozta mindazt, amit regöscserkészetnek nevezünk. Ehhez hozzá kell tennem még, hogy én egy ideig az osztályába is jártam, és olyan kétlaki voltam, aki részben ennek a rendkívül nagymúltú és hagyományos cserkészetet folytató csapatnak az alapiskoláját kijártam, részben Karácsony Sándor ún. kísérleti cserkészcsapatának is tagja voltam. Másik pedig az, hogy én etnográfusnak készülve, Győrffy Istvánnak is tanítványa voltam, és ezek meghatároztak sok mindent a cserkésztevékenységemben, és ezen keresztül a regöscserkészet kialakításában is. 1922-ben lettem cserkész, és akkor zajlott le a BKIE csapatnak a II. dunavecsei nagytábora. Ez pedig egy hatalmas, nagy tábor volt, amelyen nemcsak a BKIE-cserkészek vettek részt, hanem a hozzá közelálló, tőlük tanulni akaró cserkészcsapatok tagjai is, többek között falusi cserkészcsapatok. Ennek a régésztábornak szakszerű vezetői voltak, Oroszlán Zoltán és Sinkó Iván, de gondolom, az egésznek az ötlete Karácsony Sándoré volt, akinek már előbb is voltak olyan törekvései, amelyek ezzel összhangban vannak. Mindjárt utalok arra, hogy ez a regöscserkészetnek elődje volt és mi, 1944-ben a Holdvilágárokban is egy régészeti ásató tábort rendeztünk. Én ebben a táborban még nem vettem részt, de az anatómiát, az elsősegélynyújtást a 2000 éves római csontokon tanultam, mivel akkoriban a régészek még nem annyira őriztek meg és nem vizsgáltak minden csontot, tehát a mi cserkészotthonunkban volt egy szekérderék vagy egy szekrény alj a római csont és azon tanultam, mi is az anatómia és hogy ilyet is lehet csinálni a cserkészetben. Ugyancsak mikor az első nagy táborom volt, először elmentem egy olyan próbatáborba, a Csiky-pusztára — az itt van a Csillebérci nagytábor mögött —, és csak utólag tudtam meg, hogy azért mentünk mi Csiky-pusztára, mert ott később a falusi cserkészek vezetőinek — akikről bővebben Szathmáry Lajos írt és tudna beszélni — volt egy ilyen továbbképző tábora, és azért ismerte az én rajvezetőm, Batiz Dénes annyira azt a Csiky-pusztát. Aztán elkerültem a poroszlói nagytáborba, ahol sok cserkészraj volt, külön önálló kis táborokban és nagy tábortüzek, ahol népdalokat énekeltünk. Mi már akkor Bartók és Kodály tanítását igyekeztünk gyakorlatilag a cserkészetben magunkévá tenni. Bartóknak 1924-ben jelent meg A magyar népdal című könyve, de már az 1923-as nagytáborban mi már 77