Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

B. GELENCSÉR Katalin: Személyiségépítés és közösségformálás a cserkészmozgalom programjaiban

igazolták Sík Sándor nézeteit. Azt bizonyították be, hogy egy időpillanatban kellő élességgel csak korlátozottan vagyunk képesek a környezet ingereire figyelni. Az ingerek száma nem lehet több mint 7(—2), tehát a kiscsoportok optimális nagysága 7 személy körül kell, hogy ingadozzon.

4

1 Az őrsökben is két szerepháló alakult ki. Az egyik, a funkcionális, a feladat teljesítésére fogta össze a csoportot, ezek voltak a „hivatalos" szerepek: az őrsvezető, segédőrsvezető, szertáros, szakács, jegyző, pénztáros, küldönc, mentő, a másik, az emocionális, a rokonszenveket, a barátságokat, a szolidaritást formálta. Mindkettőt a gyakori, személyes, színes kommunikáció információs árama dinamizálta, fejlesztette. „Az őrsvezető... legyen példakép, az eszme megtestesítője, ismerje és szeresse a cserkészetet. Önzetlenséggel, állhatatossággal, alázattal, fáradhatatlansággal tudjon őrségben életközösséget teremteni. Legyen ötletes, friss, érdekes, öccse, bátyja, barátja társainak. Kötelessége: az őrs eggyékovácsolása, tűzön-vízen összetartása, az őrs, a raj és csapat szolgálata"

4

2 — írta Sík Sándor a hivatás betöltésének feltételeiről, feladatairól. A felnőtt cserkészek irányítási stílusát — az önkéntesség, a vezetés vállalásának zömében belülről irányítottsága — eltávolította az „iskolarezervátumok" direkt, agresszív módjától. „Ez a pedagógia... nem azé a felnőtté, aki betör a gyermekvilágba és ott hatalmaskodni kezd, rombol, átalakít kiszór mindent, ami sajátosan gyermeki és a maga sivár, reális világát rákényszerítve az álmaiból felriasztott fiúra, elkezdi őt nevelni... Ez a vele együtt élő, teljes életközösséget, eszmei és lelki célközösséget vállaló felnőttnek a belekapcsolódása, aki a világra rásugározza a maga lelkében hordott hitet, nemességet, erőt, magasabb rendű férfiideált és a maga vallásosságát, hazafiságát, tisztaságát, felelősségét, éleslátását..., a magasabbrendűnek a megsejtése, elismerése és ellenállhatatlan vonzóereje az, amelyre a cserkészpedagógia épül. A fiú hagyja magát nevelni, sőt szívesen átadja magát a nevelésnek, mert jónak érzi, fantáziát, mélységet, ígéretet lát benne."

4

3 A példaadás képessége, a nondirektivitásra való alkalmasság kapott hangsúlyt a cserkészleány-vezetői szerep normatívái között is: „...képesítésének előfeltételei: a) betöltött 24. életév, b) tanítónői képesítés, középiskolai képesítés, c) kifogástalan előélet, testi és lelki alkalmatos69