Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)
B. GELENCSÉR Katalin: Személyiségépítés és közösségformálás a cserkészmozgalom programjaiban
vita, napi ügyek, formaságok, hagyományok, lélek és jellemnevelő tartalmak legyenek." — tanácsolta a cserkészútmutató. 3 4 A cserkészérték gyakorisága, öntevékeny, önigazgató jellege miatt — az őrsi tevékenységben hatott a legközvetlenebbül, ezért elsősorban ennek a közösségi formának a vizsgálatára kell a hangsúlyt helyezni. „A cserkészet eszmei végcélja a „cserkész"..., aki egyrészt a legtökéletesebb tulajdonságokat termeli ki magából, másrészt mindezt a közösség szolgálatába állítja. Tökéletesebb keret ennek megvalósítására... az őrsnél, sehol a világon nincs! Annak keretében lehet az egyént, annak önként jelentkező és szunnyadó képességeit és értékeit megismerni, azt a legalkalmasabbra fokozni és az őrs, a raj, a csapat stb., tehát, a közösség szolgálatába állítani" 3 5 — írta a cserkészútmutató. Aki cserkész akart lenni, arra a törvények, próbák közös normái vonatkoztak. A fölérendelt normák az érdekegyeztetést, az együttműködést, az ellentétrendezést, az egymásra utalást, az összetartást, a külső hatásszűrést, a feladathoz rendelést, a kölcsönös támogatást, az „igazságot", a rendet biztosították. A cserkészetben a közös, fölérendelt normák inspiratív jellegűek voltak, egyéni tevékenységre, személyes felelősségtudatra, segítőkészségre hivatkoztak, szabályozták az őrsön, rajon, csapaton belüli élet csoportstílusát, közös erőfeszítésekkel a rivalizálást szolidaritásba, aktív kooperációba „fordították", indulatok helyett figyelmet, fegyelmet, függetlenséget formáltak. A visszaemlékezések és a korabeli cserkészútmutatók szerint is a cserkészet legnagyobb élményű, erőpróbát, közös munkát jelentő alkalma a nyári cserkésztábor volt. „A természet távoli, vadregényes világába ezért visszük a csapatot a fiú mindennapi életének világából, hogy lehetővé tegyük számára a felnőttekétől különböző, saját igényei szerinti kis állam megalkotását, hogy abban a saját egyéni fiúéletét élhesse... A cserkésztábor a fiú számára igazi lelkigyakorlat, lelki gazdagodás, épülés és szépülés... önmegismerés..., amelyből egyéni célok születnek (hibákról leszokás, jó tulajdonságok: fegyelem, kitartás, együttérezni és dolgozni tudás, alkalmazkodás elsajátítása)... a tábortűz... közvetlenül hat, jobban a lélekbe vésődik, mélyebben megmarad..., amikor mindenki becsülettel elvégezte a dolgát, szinte önkéntelenül is a tűz mellé vágyik... egyedül 66
