Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

B. GELENCSÉR Katalin: Személyiségépítés és közösségformálás a cserkészmozgalom programjaiban

nem tud megoldani: ezért elpusztíthatatlan és pótolhatatlan a cserkészet." — írta 1942-ben egy cserkészvezető.

8 A cserkészet önként vállalt játékos feladatai az önmagán dolgozó, önmagáért küzdő serdülőnek olyan szabályozott társas mezőt biztosítanak, amelyet ő választott, újított meg évről évre, önépítésnek minimum-maximum programjához kihívó alternatívákat és igényes normákat kínáltak. Gadamer szerint: „Csak komoly lehetőségekkel lehet játszani. A játék izgalma, amelyet a játékos érez, pontosan ebben a kockázatban rejlik... a játékfeladat vállalása valójában önmagunk játékba hozása... a játék önmegmutatása azt idézi elő, hogy a játszónak úgyszólván önmagát sikerül bemutatnia, amikor valamit játszik."

9 A cserkészet vállalásával a serdülő a döntés szabadságát élvezte, a rá váró elkerülhetetlen próbákkal ez a szabadságvállalás komolyság méretett meg. A feladatok kötelező és önként választható rendszere könnyített az identitás megalkotásával bajlódó fiatalnak azzal, hogy részben átvette tőle a létezés igazi erőfeszítését jelentő kezdeményezés feladatát, az ismétlésben, a játék állandó önmegújításában kényszermentes lehetőséget adott arra, hogy komolyan vegye és ideálisra formálhassa önmagát. b) Az értelmi fejlődés és a cserkészfeladatok A cserkészet kötelező és szabadon választható feladatlehetőségeiben a sajátlagos funkcionális autonómia formálódásához, az új szellemi képességek, erők kipróbálásához azt az érdekes, számáravalóan jelentős, közös értékek által összefogott kortársközösséget adta, amelyben az egyéni leleményesség, a játékosság alkalmat, a teoretizáló elme, az alkotó fantázia szabad légkört, „értő", megértő partnereket, az egyedi, speciális tudást elváró és méltányoló társakat talált akkor, ha a serdülő vállalta és teljesítette az elvárt következményeket. A meg-, a rá-, a felismerés örömeihez, a konkrét és az elvont gondolkodás fejlesztéséhez tartalmában, térben és időben folyamatosan növekvő érvényességű ismeretek rendszerei voltak ösztönző tényezők a cserkészélet programjaiban. Egyetemes érvényességű, minden cserkész mindenkori élethelyzetére elemzések sokaságával vonatkoztatott értékrendszer volt a tíz törvény. Normáit félévente, de szinte naponta is, úgy kellett minden 54