Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

MÉSZÁROS István: A magyar cserkészpedagógia

lenség más korszakaiban, az ember szolgálatában, az élet szolgálatában, a magyar nép szolgálatában állt. De visszatérve a regös cserkésztevékenységre: napjainkban törekvések tapasztalhatók olyan vonatkozásban, hogy a regöscserkészetet szembeállítsák a korabeli magyar cserkészet egészével, mintha ezek a regösmunkával intenzívebben foglalkozó cserkészek valamiféle „külön államot alkottak volna az államban", mintha valamiféle más cserkészeszményt képviseltek volna, mint a magyar cserkészet egésze. Ez a vélekedés nem állja meg a helyét: az 1929-től 1948-ig élő regös cserkésztevékenység — ismételjük — a magyar cserkészpedagógia lényegéből fakadt, és mindvégig a cserkészpedagógián belül, e cserkészpedagógia egészének közegében maradva folyt. És alighanem alap nélküli az a felfogás is, amely a cserkészregösök tevékenységét az 1940-es évek elején valamiféle határozott ideológiájú politikai ellenállásnak tekinti. De nyilván nem tartható az a nézet sem, hogy a regöscserkészet a később kommunista párttagokká váló, már a háború alatt is kommunista orientációjú fiatalok csoportosulása lett volna, akik azután később maguk is közreműködtek a cserkészetnek az úttörőmozgalomba való bevitelében, illetőleg az 1948 után következő dogmatikus, személyi kultuszos ifjúságpolitikai kialakításában és megvalósításában. 15. Ugyanebben az időben, az 1920-as évek végén egy másik, ugyancsak igen jelentős áramlat sarjadt a magyar cserkészpedagógiában: a Fiatal Magyarság-mozgalom. Emögött is — akárcsak a regösök mögött — Teleki Pál széles körben elismert tekintélye állt. Az 1920-as évek végére ugyanis megérett már a helyzet a felnőttkorba, társadalmi pozícióba került volt cserkészek mozgalmi kereteinek kialakítására. Teleki Pál ösztönzésére és konkrét segítségével, számos szakember közreműködésével Sík Sándor 1930-ban megfogalmazta és nyomtatásban megjelentette az ún. zöld füzetet ezzel a címmel: Fiatal Magyarság. Eszmék és elszánások. Benne felvázolták: hogyan vehetnek részt a gyermek- és ifjúkori cserkészpedagógia iskoláján már átment felnőttek az 1930-as évek első felének égető-aktuális hazai problémáinak megoldásában. Köztük a legfontosabbak: alapos magyarságismeret, a parasztság és munkásság helyzete, a tőke, a nagybirtok, a 42