Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

MÉSZÁROS István: A magyar cserkészpedagógia

ifjúkorát. Ekkor, a századfordulón jelent meg Ellen Key, svéd pedagó­gus nagy vihart kavart könyve, A gyermek évszázada, Georg Kerschens­teiner széles körben népszerűvé váló munkaiskola-felfogása, valamint Paul Natorp szoeiálpedagógiai koncepciója is. Ezekben az új, modern kezdeményezésekben a polgári pedagógia képviselői egy, a korábbitól különböző, teljesen új gyermekképet vázoltak fel pedagógiai ideálként. E modern nevelési koncepció közép­pontjában az öntevékeny (ma úgy mondanánk: kreatív) fiú áll, aki önállóan képes eredményesen cselekedni, problémákat megoldani, egyéni véleményt formálni, felelősen dönteni; aki saját erőfeszítései nyomán fejleszti testi, lelki és szellemi értékeit, praktikus ügyességét; el tudja viselni a testi és pszichikai nehézségeket; aki kiegyensúlyozott, nyitott a szeme a természetre éppúgy, mint az emberekre; tud paran­csolni, de engedelmeskedni is; aki együtt tud működni másokkal, aki el tud igazodni a természetben éppen úgy, mint az emberek világában. Ezt a nevelést nyújtották a polgárság felső rétegeiből származó fiúk számára az előkelő elit-nevelőintézetek, iskolák Európa- és Amerika­szerte a 19-20. század fordulóján. 2. Ugyanezt kívánta nyújtani a cserkészet az ebben az időben hirtelen meggyarapodott városok polgárságának középső és alsó rétegeibe tar­tozó gyermekei részére. Robert Baden-Powell ezeknek a fiúknak és fiataloknak az iskolán kívüli modern életét kívánta megszervezni. Mint mindnyájan tudjuk: 1908-ban indult meg Angliában a cserké­szet, ekkor jelent meg Baden-Powel könyve, a Scouting for Boys, amelyben kifejtette mozgalmának alapelveit. Ennek lényege: életszerű­en, játékosan, számukra érdekesen kell megszervezni a fiúk életét, nehogy a polgári életforma, a városi fejlődés ártalmai, az iskolai monotónia elgyengítse őket, s ennek következtében mind testi, mind erkölcsi erőfeszítésekre alkalmatlanokká váljanak. Az alapító szándéka szerint hatalmas nevelőereje van a cserkésztevé­kenység önkéntes vállalásának; az alapító szándéka szerint a cserkészet ügyes, talpraesett, ugyanakkor másokon segíteni kész és képes fiúkat nevel; az alapító szándéka szerint a cserkészet a többi cserkészt testvérének, sőt mindegyik ország cserkészét barátjának, testvérének tekintő fiúkat nevel. 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom