Nagy Ádám - Ujszászi Róbert szerk.: A VIII. Numizmatika és a Társtudományok Konferencia. Szeged, 2009. október 7-9 (Szeged, 2011)

Tokai Gábor: Búza Barna éremművészete

Búza Barna éremművészete érmet nyerte el, 1943-ban pedig Szent Taddeus diófa szobrával megnyerte a kolozsvári országos fafaragó versenyt. Mint látható, a művész hihetetlen könnyedséggel mozog a különböző anyagok és szobrászati technikák közt, sőt új technika kikísérletezéséhez is van affinitása. Stílusára az eddigi művek alapján összefoglalóan a mérsékelten expreszszív realizmust lehetne használni, melyre dominánsan hatott a római ösztöndíj alatt megismert régi és kortárs (novecento) itáliai művészet. Nem véletlen, hogy előszeretettel bízta meg a katolikus egyház kultikus munkákkal, mint például a székesfehérvári bazilika diófa keresztútjával 1954-57 közt, vagy az 1948-ban tervezett házioltára kivitelezésével a Herendi Porcelángyárban 1958-ban (a művész egyébként református). Azt gondolhatnánk, hogy mint a „klerikális reakciót" és ízlését kiszolgáló művészt, a II. világháború után nem alkalmazták állami megbízásokra. Elég egy pillantást vetnünk azonban a még 1944-ben a felsőbányai bányászotthon számára készült Csillés című mészkő domborműre, hogy belássuk: Búza Barna realista stílusa a szocialista rendszer reprezentációjának is tökéletesen megfelelt. Ugyanis már ekkor elterjedt a divatja a murális munkákon az egyiptizáló ábrázolásmódnak. A művész különlegesen szerencsés lelki alkatára volt azonban szükség ahhoz, hogy a kétféle megrendelést megalkuvás és belső meghasonlás nélkül, nyugodt lelkiismerettel teljesíthesse. Ilyen volt például a még 1947-ben készült Aratólány, az 1953-as Bukaresti VIT-re készített diófa szobor, vagy az 1981-ben Battonyán felállított Aratómunkások zendülése bronz szoborcsoport, amelyet plaketten is megörökített. Szerencsére is szükség volt azonban a párttag művészekkel szemben. A moszkvai Szovjet-Magyar Barátság emlékművének megbízását például azért kaphatta meg a művész 1975-ben, mert egy alkalommal ismeretlenül együtt horgászott a Balatonnál az akkori szovjet nagykövettel. Jellemző, hogy VI. Pál pápa művészeti érmét és a Munka Érdemrend arany fokozatát ugyanabban az évben, 1970-ben kapta meg. Pártonkívüliként Major Tamással szemben lett 1971-ben országgyűlési képviselő (1975-ig). 1976-78 közt Bagdadban városesztétikai tanácsadó volt, a budapesti Műszaki Egyetemen pedig a „Kreatív gondolkodás módozatai az alkotó munkában" címmel tartott előadássorozatot. Sok köztéri szobra áll szerte az országban. Búza Barna első érmét még főiskolásként, 1932-ben készítette Pálfi Istvánról (1. kép), egy akkoriban sikeres fiatal drámaíróról. Kortársai és barátai voltak a 30-as évek vezető éremművészei: Csúcs Ferenc, Madarassy Walter, Boldogfai Farkas Sándor és Ispánki József. Tőlük, illetve a már idősebb Beck Ö. Fülöptől kapott kedvet hozzá, hogy ezen a területen is kipróbálja magát. Ennek ellenére a folytatás hosszabb ideig váratott magára. Ugyancsak az előbb említett művészektől - Csúcs Ferenctől és Ispánki Józseftől, akik akkoriban ugyancsak a Százados úti művésztelepen laktak - jött az ötlet, hogy részt vegyen az 1948-ban kiírt Petőfi érempályázaton. A rangos mezőnyben neki ítélték az első díjat. 257