N. Szabó Magdolna - Zombori István szerk.: Vallásos ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában (Szeged, 2010)
Barna Gábor-Székely Anna: Vallási ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában
29 Antal a szprongatottak istápolója. Szent Antal mindenki támogatója. Imádság valamely különös kegyelemért. Res%pon%órium S^ent Antal tiszteletére. Babonás képzetek is kötődnek hozzá. Nevéhez kapcsolódik a „kilenc keddi ájtatosság" - a gyűjteményben is szerepel „Szent kilenczed szent Antalhoz" című kiadvány. Szent Antalt számtalan alkalommal hívják segítségül, sok szállal kötődik az ember mindennapjaihoz, ezzel magyarázható népszerűsége a vallásos nyomtatványokon. 5.4 Szent levelek. Szent levél vagy Csodálatos kép címmel jelennek meg azok az égi üzeneteket tartalmazó nyomtatványok, amelyek nagyobb méretűek az átlagos ponyvakiadványoknál, bár van közöttük füzet méretű és formájú is. Rendre díszesebb kivitelűek, általában valamilyen ismétlődő motívummal körbe keretezettek, iniciáléval kezdődnek és többnyire egy-két képpel illusztráltak. Tartalmuk mindig megtérésre, bűnbánatra szólít fel. Német és magyar nyelvű egyaránt van a hagyaték ponyvái között. Ezeknek a nyomtatványoknak dekorációs funkciója is volt. Általában keretbe foglalva falra függesztve díszítéséül, lelki épüléséül szolgáltak egy-egy családnak, háznak. 5.5 Csodatörténetek. Két típusát különböztethetjük meg a ponyvákon szereplő csodatörténeteknek. Egyik csoportja a búcsújáró helyekhez köthető. Minden búcsújáró hely történetéhez tartozik egy csoda. Vagy az ott fakadó forrásnak van csodás gyógyító ereje, vagy a képnek, illetve szobornak van meg hasonló tulajdonsága. A csodatörténetek másik csoportját alkotják azok a kortárs események, amelyek időben és térben egészen közel vannak az olvasóhoz. Ezek egy része is Mária jelenésről szól. 5.6 A vallási társulatok, melyeknek szabályzatai, ima összeállításai esetleg külön miséi szerepelnek a kiadványokban legtöbbször szintén Szűz Máriával kapcsolatosak, mint a Rózsafüzér társulatok, Skapuláré társulatok vagy a Lorettoi Szent Ház Társulata. 5.7 A nem vallásos kiadványok sora igen változatos. Találunk itt természeti katasztrófáról szóló verset, bűnügyi ponyvát, de van irredenta vers, hazafias költemény, családi tanácsadó ünneprendező és vőfélykönyv is. Itt találjuk Patkó Bandi és Rinaldo Rinaldini történetét is, vagy a harcba induló 7. század búcsúztatóját. 5.8 Nyomdák, kiadók, terjesztők. A 19—20. század második felében, a ponyvakiadás fénykorában, számos településen működött nyomda. Mégis, a legtöbb ponyvakiadvány a nagy budai és pesti, később budapesti kiadóktól származik. Jelentős számú egri kiadású füzet is van a gyűjteményben. Az említett nagy kiadók: a Bucsánszky Alajos, Rózsa Kálmán és neje, Bagó Márton, Bartalits Imre, amelyek a vallásos ponyvákon kívül, tízezrével készítettek kalendáriumokat. Bár nem tudjuk hol, hogyan gyűjtötte Bálint Sándor azt az anyagot, ami most a hagyatékban fellelhető, feltételezhetjük, hogy Szegeden és környékén is találhatott belőlük. A szegedi nyomdák, kiadók mindegyikétől van a gyűjteményben ponyvafüzet. Elsőként Grünn Orbán kért nyomdaalapításra engedélyt Szegeden, 1801-ben. Szép hajdani régi Mária Gyügyi énekeit 1804-ben adta ki. A Grünn Orbán és Grünn Orbán Örökösei által kiadott füzetek száma 9, fiuké, Grünn Jánosé 13. 1857-től a nyomda üzemeltetését Burger Zsigmond vette át, aki a Grünn nyomda műszaki vezetője volt. Az ő kiadásában 23 nyomtatvány van a gyűjteményben. Utóda Engel Lajos lett, tőle 43 kiadványt találunk. A második nyomdát az 1862-ben Bába Imre szegedi könyvkereskedő állította fel. Kiadója hírlapokat, egyéb nyomtatványokat is készített. Négy ponyvanyomtatványt találhatunk a Bába kiadótól a hagyatékban.
