N. Szabó Magdolna - Zombori István szerk.: Vallásos ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában (Szeged, 2010)

Barna Gábor-Székely Anna: Vallási ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában

21 BARNA Gábor-SZÉKELY Anna VALLÁSI PONYVANYOMTATVÁNYOK BÁLINT SÁNDOR HAGYATÉKÁBAN 1. BÁLINT SÁNDOR ÉLETE 1904. augusztus 1-én született Szeged-alsóvároson, egyszerű paprikatermelő parasztcsaládban. Édesapja korai halála után édesanyja egyedül nevelte és taníttatta. Rokonságán keresztül belülről ismerte meg az alsóvárosi paraszti társadalmat és azt a hagyományos életmódot, benne a vallásos életet is, amelynek később kutatója lett.

1 Az elemi és a polgári iskola elvégzése után a piarista atyáknál érettségizett. A piarista gyökerek nagyon fontosak voltak néprajzi érdeklődésének kialakulásában is. Szegeden végezte az egyetemet, amely a románok megszállta Kolozsvárról menekült s költözött a Tisza parti városba. Kiváló professzoroktól: Dézsi Lajostól, Mészöly Gedeontól tanult. Hallgathatta az idős Herrmann Antal néprajzi előadásait is. Egy tanévet (1923/1924) a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, ahol hallgatta Solymossy Sándor egyetemi magántanár folklorisztikai óráit. 1926-ban Szegeden doktorált, 1927-ben megszerezte tanári oklevelét. A felsőoktatás decentralizációs programjának keretében 1929-ben nyílt meg a szegedi egyetemen az ország első néprajzi tanszéke, Solymossy Sándor vezetésével. Díjtalan gyakornoka, majd tanársegéde egykori tanítványa, Bálint Sándor lett. A kormányzat a professzorátust 1934-ben a budapesti egyetemre tette át, ekkor Solymossy Sándor Cs. Sebestyén Károlyt a tárgyi néprajz, Bálint Sándort pedig a szellemi néprajz tárgyköréből magántanárrá habilitálta. Bálint Sándor 1931-1945 között a szegedi katolikus tanítóképzőben tanított. Nagyhatású pedagógus volt. Györffy István halála után folklórt adott elő a budapesti egyetemen. 1944-ben a nyilvános rendkívüli tanári címmel tüntették ki. Nyilvános rendes egyetemi tanárrá 1947-ben nevezték ki a néprajzi tanszékre. 1945-1948 között a közéletbe is bekapcsolódott: a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője volt. Ennek visszahatását egész további életében, a szocializmus évtizedei alatt, szenvedte. 1951-1956 között eltiltották a tanítástól. Csak 1957 januárjától vehetett ismét részt az egyetemi oktatásban. Hosszú rendőrségi megfigyelés után azonban koholt vádak alapján felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték s 1966-ban kényszernyugdíjazták. Kahler Frigyes összegyűjtötte és közzétette rendőrségi megfigyelésének III/III-as aktáit. Szomorúan tanulságos olvasmányok.

2 Bálint Sándor 1980. május 10-én autóbaleset következtében Budapesten hunyt el. 1 BÁLINT 1981., BÁLINT 2004. 2 KAHLF.R 2002.