N. Szabó Magdolna - Zombori István szerk.: Vallásos ponyvanyomtatványok Bálint Sándor hagyatékában (Szeged, 2010)

N. Szabó Magdolna: Bálint Sándor (1904—1980) hagyatéka a Móra Ferenc Múzeumban

13 részt a hagyaték akkori gondozója, ifj. Lele József kezdeményezése folytán kerültek papírra a boldoggá avatás első gondolata körül.

4 Bálint Sándor hagyatékából többször rendezett kiállítást a múzeum. Legutóbb, születésének centenáriumán (2004) egy nagy időszaki tárlat adott keresztmetszetet gyűjteményéről és pályájáról,

5 de hagyatékából való válogatásokat a szegedi múzeum falain kívül más városokban is láthattak. A Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatának jóvoltából a hagyaték teljes egésze feldolgozásra került. Szegedi könyvtárosok vezették fel címszerűen az Ariadné múzeumi archiváló programba, így ebben a rendszerben a legapróbb részletek is kereshetővé, hozzáférhetővé váltak a kutató számára. Ezzel egy időben szükségessé vált a különböző eredetű és műfajú dokumentumok és műtárgyak típusonkénti elkülönítése, így derült fény a papír alapú műtárgyak, kis szentképek, vallásos ponyvafüzetek és egyéb kisgrafikák kvalitásaira, amelyek eddig jórészt a dokumentumok lapjai között, vagy dobozokba elkülönítve rejtőztek. Kiemelve a dokumentumgyűjteményből, ezek minden egyes tételét egyedi jelöléssel láttunk el. A műfajilag jól elkülöníthető egységeket ily módon műtárgyvédelmi szempontokat is figyelembe véve optimális körülmények között tároljuk, külön kezeljük. A hitbuzgalmi célokat szolgáló, privát használatra vagy oktató és nevelő célzattal is készülő, imakönyvbe helyezhető kis szentképek legkülönbözőbb műfajai mintegy hétezer darabbal képviseltetik magukat a 18. század közepétől a 20. század első feléig. A régiek között a legismertebb budai, pozsonyi, bécsi, szegedi és más vidéki rézmetsző mesterektől (Sebastian Zeller, Joseph Jáger, Melchior Gutwein, Martin Engelbrecht, Binder János Fülöp, stb.) származókat is találunk. Muzeális értékét tekintve is figyelemre méltó a nagyszombati egyetemi officina kalendáris szentképsorozata, melyet a Mária-kongregációk részére adtak ki. A könyv- és grafikatörténeti ritkaságok a 18. század derekán készültek német és latin nyelven. A hagyatékban 1172 darab található a sorozatból. A hagyatékban található fényképek egy részét, a kétezer darab ponyva címlapját és a hétezer szentképet digitalizáltuk. így az eredeti műtárgyak forgatása nélkül is áttekinthető az anyag. A jelentősebb festményeket, metszeteket, kolostor-munkákat a múzeum szakemberei és külső munkatársak restaurálták.

6 A három éves futamidejű nyertes pályázat meghívott partnere a szegedi Somogyi-könyvtár. Az intézmény szakemberei a könyvtári dokumentumok (ponyvafüzetek, imakönyvek) katalogizálását, digitális nyilvántartását és a dokumentumok feldolgozását, illetőleg a papír alapú műtárgyak restaurálását végezték. A ponyvagyűjtemény minden darabjának legfontosabb könyvészeti adatait felvezették a számítógépes archiváló programba. Csonka példányok esetében, felkutatva az eredetieket, a teljes kiadvány adatait rögzítették a megfelelő jelölésekkel érzékeltetve a hiányokat. A hagyaték értéke kétségbevonhatatlan. Magyarország nem kifejezetten vallási témára szakosodott közgyűjteményeiben igen kevés a hasonló kvalitásokkal rendelkező kollekció. Leszámítva az esztergomi Keresztény Múzeumot, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a balassagyarmati Palóc Múzeum, illetve a Néprajzi Múzeum Egyházi Gyűjteményének összetétele mutat jelentős átfedést a Bálint Sándor-i anyaggal. Az utóbbiról képet adó tanulmány ugyanakkor megjegyzi, hogy a Néprajzi Múzeumban a népi vallásosságában betöltött szerepéhez képest 4 Az egyházi eljárás jelenleg is folyamatban van, a beküldött dokumentumok alapján vatikáni szakértők mérlegelik a jóváhagyás lehetőségét. 5 Bővebben N. SZABÓ 2004., 2004a 6 Szabó Tamás, Katkóné Bagi Éva, Vona Györgyné, Lente Zsuzsanna, Kralovánszky Mária, Országh Borbála, Kiss Mária és mások.