Zombori István (szerk.): A SZERBEK MAGYARORSZÁGON (Szeged, 1991)

Rókay Péter: A szerbek betelepülése Magyarországra a XV. században

nem történik említés, „ecclesias volachales"-t, oláh egyházakat azonban már az 1440-es évek elején említenek a források. Ezt valószínűsíti továbbá az a körülmény, hogy legalábbis a XV. század hetvenes éveiben a magyarországi román egyház a nándorfehérvári (belgrádi) metropolita joghatósága alatt látszik állani. Nem szabad szem elől tévesztenünk a magyarországi szerb- és román egyház legújabb időkig tartó szervezeti összefüggése mellett azt sem, hogy a román egyház ugyancsak a közelmúltig liturgiájában az egyházi szláv nyelvet használta. Azokon a vidékeken viszont, ahol a szerbek előtt nem volt görögkeleti vallású népesség, ott egyházuk valószínű a katolikusok által elhagyott templomokat (és kolostorokat) vette használatba. Ezt látszik igazolni a közvetlen adatokon túl az a körülmény, hogy a fruskagorai szerb monostorok jó része magyar egyházi intézmények birtokán keletkezett. A szerbek, mint szakadárok, tömeges betelepülésük kezdetén magukra vonták egyes katolikus körök gyanakvását és féltékenységét. Marchiai Jakab, valamint eleinte Kapisztrán és Hunyadi János erőszakos eszközökkel történő katolizálásuktól sem riadt volna vissza. Ez azonban úgy látszik csak a katolikus földesurak birtokain élő görögkeletiekre, köztük szerbekre is vonatkozik, mert Brankovics György saját birtokaira mentességet szerzett. V. Miklós pápától. Kapisztrán János ezt ugyan megkísérelte V. Miklós utódjával III. Kálixt pápával visszavonatni, de minden jel szerint eredmény nélkül. Ugyanekkor a ráckevei szerbek háborítatlanul bírták itteni, korábban katolikus templomot. A magyar uralkodó körök többsége felismerte a szerbek esetleges vallásüldözéséből származó veszélyeket, és szem előtt tartva saját érdekeit, rövidesen türelmesebb álláspontra helyezkedett. Ennek sikerült a római szentszéket is megnyernie. Mátyás király közbenjárása IV. Sixtus pápa 1477-ben elismerte a görögkeleti keresztség érvényességét, megengedte a katolikus papoknak a szerbek lelki gondozását és megtiltotta vallásuk miatt történő zaklatásukat. így a magyarországi szerbek vallásszabadságát a legfőbb katolikus egyházi fórum is elismerte. A magyar társadalom toleráns álláspontjának köszönhetően Magyarországon szerb egyházszervezet jött létre, melynek élén, mint már láttuk, a nándorfehérvári (belgrádi) metropolita állott. Mindazonáltal ez a szervezet csak lassan eresztett Magyarországon gyökeret. A XV. századból közvetlen adatok alapján csupán három magyarországi szerb templomról bírunk tudomással. Ezek a kölpenyi, a zalánkéményi és a ráckevei. A legrégibb szerb fruskagorai kolostort, a krusedolit 1512-ben