Zombori István (szerk.): A SZERBEK MAGYARORSZÁGON (Szeged, 1991)

Oltvai Ferenc: A Csongrád vármegyei szerb optánsok ügye (1922-1930)

Oltvai Ferenc A CSANÁD VÁRMEGYEI SZERB OPTÁNSOK ÜGYE (1922-1930) 1690-ben 300 évvel ezelőtt a török újabb előnyomulása következtében a szerb nép egy része III. Arsenius ipeki pátriárka vezetésével átlépte a Szávát és Magyarországra érkezett. A hazájából elmenekülni kényszerült szerbség küzdelmeinek újabb színtere átmenetileg a Kárpát medence közepén elterülő, jobbára sík vidékre tolódott át. Erről a területről a törököt erre az időre már jelentékeny részben kiverték. De még közel 30 évig eltartott, amíg az európai keresztény népek közös ellensége Magyarország déli határain kívül került. A szerb nép életének Magyarország területén lefolyt századai a magyar nép történetinek is része, éppen ezért a két nép történeti pályájának eseményei a tricen­tennárium alkalmából különös jelentőséggel bírnak. Az esemény melyről ebben a tanulmányban megemlékezünk, egyrészt a történeti Csanád vármegye Battonya és Magyarcsanád községekben történt, másrészt az 1923-ben Csanád vármegyéhez csatolt és az egykori Torontál vármegyei Deszk, Szőreg és Újszentiván községek szerb lakói egy részének Jugoszláviába történt elköltözését (optálását) törekszik feltárni. Tanulmányunkban Battonyát Csanád vármegye, illetve 1923 után Csanád - Arad - Torontál ideiglenesen egyesített vármegyék szerbek által lakott legnépesebb helységei közül vettük különösebben szemügyre. Ide a török hódoltság után is szerbek települtek és folytonosan éltek itt és jelentékeny szerepet töltöttek be a mezővárossá fejlődött község társadalmi és gazdasági életében. Battonyán kívül a trianoni Csanád megyének Magyarcsanádon volt jelentékenyebb szerb lakossága. Az egykori Trorontál megyének Magyarországban megmaradt Tisza-Maros szögében pedig Deszken, Szőregen és Újszentivánon népes szerb közösség lakott, amelynek tagjai közül számosan éltek az optálás lehetőségével. Ezeknek a helységeknek is betekintünk viszonyaiba és a szerb lakosság optálásának folyamatába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom