Zombori István (szerk.): A SZERBEK MAGYARORSZÁGON (Szeged, 1991)

Darkó Jenő: A karlócai érsekség egyházszervezete és görög-keleti népessége a XVIII. században az összeírások tükrében

vidékein, a Haditanács által kijelölt helységekben bárhol lakozik, saját rítusát és hadi foglalatosságát szabadon gyakorolhassa minden félelem, sérelem és kár nélkül, ...Mátyás ötödik törvényének harmadik cikkelye, és Ulászló király második törvényének utolsó cikkelye szerint a dézsma alóli mentességet élvezze és annak örvendjen, ez a nép ugyanis a dézsmát saját ritusú püspökeinek élelmezésére és ellátásáre fordíthassa főpapjaink és kamarai tisztségviselőink akadékoskodása ellenében."

6 A kiváltságlevelekben kézzelfoghatóan láthatjuk az uralkodói jóindulat megynilvánulását. A különböző kiváltságlevelek egyúttal azt sugallják, mintha az uralkodó és a görög ritusú alattvalók között, mint egyenrangú felek között a kölcsönös megállapodásnak egy fajtája jött volna létre. Hiszen a kiváltságok fejében az uralkodó megkövetelte a személye iránti teljes és odaadó hűséget.

7 Mivel azonban az uralkodó a közte és görög ritusú alattvalói között megkötött szerződést egészen 1792-ig soha sem tudta a magyar országgyűlésen elfogadtatni, a privilégiumok a rendi országgyűlés szemében mindvégig magánjogi okmányok maradtak. Ezt igazolja az a tény, hogy a nevezetes kiváltságokat Lipót minden utódának - esetenként több ízben - meg kellett erősítenie. Lipót halálát követően így került sor arra, hogy a privilégiumokat 1706. szeptember 26-án kelt oklevelével I. József is megerősítse.

8 - Djakovics Ézsaiás pedig a kiváltságok ügyét az 1708. évi pozsonyi, labanc országgyűlés elé vitte.

9 Majd 1715. április 10-én kelt levelében III. Károly a következőket mondja: „...valójában elrendeljük és megparancsoljuk, hogy az említett metropolita és érsek, a püspökök és más papok, egyháziak és világiak, a görög ritusú keleti egyház emberei, a nekünk kedves illyr, más néven rác nemzet tagjai, együttesen és külön-külön a kiváltságoknak, méltóságoknak, szabadságoknak, gazdagságoknak, privilégiumainknak és védelmünknek minden háborgatás, akadályoztatás vagy zavargás ellenére nyugodtan örvendjenek..."

10 - A Habsburg uralkodók által kibocsájtott privilágiumok körülírták a Magyarországon berendezkedett autokefal görögkeleti szerb egyház kiváltságait. A történeti irodalom különösen behatóan foglalkozott a lipóti kiváltságlevelek keletkezésének körülményeivel és az egyházi kiváltságokkal szorosan összefüggő világi kiváltságokkal.

11 A kutatás mindezideig nem vizsgálta közelebbről a Magyarországon a Habsburg uralkodók kegyéből a XVIII. században megtelepedett görögkeleti egyház szervezetét és működését. Levéltári kutatásaink során az Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltárában a Helytartótanács 1726-tól 1783-ig több kisebb megszakítással, egykor működő ügyosztályának a „Departamenta Graeci Ritus non Unitorum" iratai között egy 1785-ből származó összeírást találtunk,