Zombori István (szerk.): A SZEGEDI ZSIDÓ POLGÁRSÁG EMLÉKEZETE (Szeged, 1990)

Haraszti György: A „Ben Chananja” szerkesztője (Ecsetvonások a zsurnaliszta Löw Lipót arcképéhez)

magyarországi németnyelvű időszaki sajtóban a „Pester Lloyd" megalapításáig, 1854-ig. Budapest, 1930 (Német philologiai dolgozatok 45). A régebbi irodalomból használható; 'Die jüdische Presse in Ungarn' in „Neuzeit", 1886, 36.; Eisler Mátyás: Az Egyenlőség elődei in Egyenlőség 1911 július 1. 99—101. és Grosszmann Zsigmond: A magyarországi felekezeti hírlapirodalom bibliográfiai összeállítása uo. 101-103. 4. A nyomdász: C. P. Melczer voll. — V. Busa Margit: Magyar Sajtóbibliográfia 1705-1849. Budapest, 1986, 31. 5. Ignaz Einhorn (későbbi nevén Horn Ede, a pesti reform (1847) és magyarító (1848) egyletek vezető alakja, a kiegyezés után képviselő, kereskedelmi minisztériumi államtitkár) későbbi álláspontjával ellentélben egy 1845 február 16-i keltű, Vágújhelyről Löwhöz intézett levelében kilátástalannak tartja magyarnyelvű felekezeti újság kiadását, mivel szerinte a mintegy háromszázezer magyarországi izraelita alig egytizede olvas újságot, annak is csak tizede magyarul, nincs fizetőképes publikum. Úgy véli, Löwnek a jövőben olyan németnyelvű lapot kell kiadnia, amely párosítja a hazafiságot a német tudományossággal, s egyben a direkt (reform) propaganda eszköze is lehet. — GSV. 131 — 132. Érdekes módon a hatvanas évek második felétől (Ein)Horn is az ortodox állásponthoz közeledett. 6. E folyóiratban indítványozta Löw először a zsidó Biblia magyarra fordítását, hogy a magyar(osodó) zsidók ne héberül olvassák a Szentírást, s jelentette meg e célból Bleuer Ignác átültetésében Joel próféta könyvéi. — Venetianer i. m. 187.; Scheiber Sándor: A magyar zsidó folyóiratok bibliográfiája. 2. bővített, átdolgozott kiadás.. Sajtó alá rendezte Scheiber Lívia és Barabás Györgyi (kézirat) 1. tétel. 7. Első Zsidó Magyar Évkönyv (szerk. Diósy Márton, 1848, 1861), „Der Ungarische Israelit" (szerk. Horn Ede, 1848, hetilap). Horn Bak W. Ignáccal 1849-ben „Der Theisz" címen politikai lapot is indított, amelyből 4 szám jelent meg. — Venetianer i. m. 187-188., 231. 8. Venetianer i. m. 232 — 233. A „Magyar Izraelitá"-val együtt indult másik hetilap, a „Zsidó-Magyar Közlöny" csak három hónapig jeleni meg. 1862-ben látott napvilágot Győrött Fischer Nátán szerkesztésében az „Ifjúsági Lapok" — a magyarhoni mindkél nembeli izraeliták számára —, amely azonban csak három számra vitte. A későbbiek közül megemlítendő még az „Izraelita Közlöny" (Pest, 1864—1871, szerk.: Fenyvessy Adolf, Kilényi Mór, Deutsch Henrik) és az „Izraelita Magyar Néptanító" (Sátoraljaújhely, 1866—1867, szerk.: Fischer {Halász} Nátán) (német társlapja a „Jüdische Schulbote"), „Der Jude" (szerk.: Beitelheim A. S., Kassa) — Scheiber-Barabás i. m. 2-6. tétel, Groszmann i. m. 102. 9. Venetianer i. m. 232 — 233. 10. Szószerinl 'Chananja fia'. A héros eponimos Josuah ben Hananiah (kb. i. sz. 40 — 130) a második templom pusztulását követő évtizedek kiemelkedő tudósa, államférfija, diplomatája. Híres volt a vallástörvényben és a világi tudományokban való jártasságáról, az államhatalom iránti kompromisszumkészségéről, békeszeretetéről, liberális felfogásáról. 11. A kortársak előtt nem maradlak ismeretlenek Löw költői hajlamai. Kora fiatalságában Schiller verseit fordította héberre, s a poézis iránti szeretetét egész