Zombori István (szerk.): A SZEGEDI ZSIDÓ POLGÁRSÁG EMLÉKEZETE (Szeged, 1990)

Péter László. Szegedi arcképek (Kiss Dávid – Sós Aladár – Horváth István – Horváth Istvánné Kalmár Ilona – Bach Endre)

legyen a mai lakás? című kiállítást. Szegedi épületei közül Bátyai Jenő is csak egyet, Schwarz Emmanuel házát (Korányi fasor 4.) említi; biztosan volt több is. A fölszabadulás után jelentős szerep jutott neki a főváros újjáépítésében. Az építési minisztériumban ő irányította a Nemzeti Színház, a Szépművészeti Múzeum és számos más középület helyreállítását. Miniszterével, Veres Péterrel már a Századunk szerkesztőségéből és asztaltársaságából jól ismerték egymást. Zsolt Béla halála után, 1949-ben rövid ideig a Polgári Radikális Párt országgyűlési képviselője lett. Fölemelte szavát a Parlamentben a műemlékekért, főként a vidéki kastélyok pusztítása ellen. Később vezető tervfőmérnöki minőségében nagy állami beruházásokat vezetett Salgótarjánban, Tatabányán, Dunaújvárosban. Majd a Budapesti Várostervező Intézet városrendező irodájának vezetőjeként oroszlánrésze volt Budapest városrendezési ten'ének kimunkálásában. Tagja volt a VII. kerületi tanács végrehajtó bizottságának; ott is építési és lakáskérdésekkel foglalkozott. Kérésemre megírta, és a Délmagyarország 1967. május 14-i számában megjelentettem visszaemlékezését A fiatal Balázs Béla címmel. Szívességéből közölhettem a Somogyi-könyvtári Híradó 1968. októberi számában Móra Ferenc 1920. és 1931. közt írott négy levelét. Ezekből a változatlan barátság sugárzik. Amikor Sós Aladár gratulált neki a Kisfaludy Társaságba való beválasztáshoz, Móra így válaszolt: „Aladárkám, a família legyen rá a tanúm, hogy véleményemet ebben foglaltam össze a Kisfaludy-ügyről: — Gyerekek, mennyivel nagyobb öröm volt a Petőfi Társaság! Hogy örült akkor Sós Aladár, és milyen szépet írt örömében!" Sós Aladár nemcsak akkor, a Szegedi Napló 1915. december 19-i számában írt szépet Móráról, hanem a Századunkban is, 1934-ben, csakhogy akkor már nekrológot. Hetvenkét éves korában kényszerült — szemének megromlása miatt, műtéte előtt — nyugállományba. „Mozgalmas, érdekes életet éltem" — mondta kevéssel halála előtt Fekete Gyulának. 1975. június 11-én hunyt el. HORVÁTH ISTVÁN A Kritika 1988. decemberi száma közölte a budapesti Zsidó Tanácsnak 1944. június 29-i jelentését a gettóba zárt fővárosi zsidóságnak javasolt magatartásról, a keresztény egyházaktól, főként a katolikusoktól várható segítségről. Érdekes, hogy a fontos dokumentumot magyarázataival