Zombori István (szerk.): A SZEGEDI ZSIDÓ POLGÁRSÁG EMLÉKEZETE (Szeged, 1990)

Péter László. Szegedi arcképek (Kiss Dávid – Sós Aladár – Horváth István – Horváth Istvánné Kalmár Ilona – Bach Endre)

a Kiss Dávid-ház mintájára alakult ki. A Szegedi Híradó 1872. augusztus 16-i száma ad hírt először, hogy a palota befejezéséhez közeledik; ok­tóber 4-én már itt hirdeti kalapraktárát Lemle Miklós; tehát augusztus végén, szeptember elején épült föl. Földszintjén üzletek, emeletén laká­sokvoltak. Háromszázezer forintba került. Kiss Dávid maga sohasem lakott a palotájában. 0 maradt régi, Oroszlán utcai házában: abban, amely most az Országos Műemléki Felügyelőség helyi kirendeltségének székháza. Unokahúgával, Bárd Adolfné Kiss Bertával, és ennek gyermekeivel élt ott. Onnan is temették el. A Város hitelezője Szegednek a Tisza folytonos árvizei elleni védelmében fontos ese­ménye — a későbbi nagy Víznek (1879) szinte főpróbája — volt az 1876. évi védekezés. Ennek során Percsoránál (ahol 1879-ben átszakadt a gát) költséges töltéserősítési munkák váltak szükségessé. A Városnak elfo­gyott a pénze. Ahogy Reizner János írta: „Majdnem kétségbeejtőleg ha­tott, hogy az anyagi erők híján a védelem utolsó perceién kell a varosnak elbukni, mert a rendkívüli kiadásokat fedezni immár teljesen képtelen volt. A lelkes és előkelő polgárság ekkor 3000 frt segélyt adott a város rendelkezésére, s egyúttal bizottság alakult, hogy a lakosság körében egy nagyobb kölcsönt lehessen a város sürgős szükségleteire egybehozni. Ily címen Gombás várnagy, a szerencsés lutrizó 8 %-ra 10 000 forintot aján­lott, Kiss Dávid pedig azt a meglepő kijelentést tette, hogy sohase házal­janak, ád a város megmentésére annyft, amennyi csak kell, mégpedig ka­mat nélkül. Értékpapírokban legott 40 000 forintot át is adott elzálo­gosításra oly kikötéssel, hogy a zálogkölcsön kamatait a város pontosan törlessze." Alapítványai 1883. november 9-én 30 000 forint tőkével alapítványt tett szegény gyermekek fölruházására. Évi 1260 forint kamatából 40 keresztény és 20 zsidó kisdiák kapott belőle télikabátot. A halála előtt egy évvel készített végrendelete szerint hatalmas vagyo­nát unokaöccsei és -húgai örökölték. A Kiss Dávid-házat a három uno­kaöccse (Kiss Arnold, Károly és Mór). Betti húgáé, gondviselőjéé, lett az Oroszlán utcai ház. A többi unokahúg és két testvére (Kiss Joachim és Kiss Cecília) évi 2-2000 forint járadékot kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom