Nagy Ádám (szerk.): A NUMIZMATIKA ÉS A TÁRSTUDOMÁNYOK (Szeged, 1994)
A numizmatika és régészet - V. Székely György: Megjegyzések a kső Árpád-kori éremleleteink keltezéséhez
2847 db magyar, 139 db friesachi, 1 db bécsi és 1 db bizonytalan veretet tartalmazott 16 . A bácsi lelet magyar pénzei között időben legkésőbbiek II. András denárai: CNH. I. 199. (1 db), CNH. I. 200. (2 db) és CNH. I. 204. (1 db). A bácsi lelet friesachi pénzeinek többsége 12. század végi friesachi veret, a legkésőbbiek II. Eberhard érsek első veretei: 11 db L.8., 13 db L. 10. és 1 db L. 13., valamint Bernhard hercegtől 1 db L. 189. Ezek a legkésőbbi friesachi veretek, valamint az 1 db LWM. 31., Koch 107. bécsi dénár 17 a lelet záródását az 1210-15 közötti évekre teszik. A harmadik olyan lelet, amelyben nagyobb mennyiségű 12. századi pénzt találtak, a Makó-mezőkopáncsi éremlelet volt 18 . A lelet egyik része elveszett, a másik meghatározott része 120 db magyar és 115 db friesachi dénárból állt. 13. századi magyar veret hiányában a lelet záródása a benne előfordult friesachi pénzek alapján az 1230 körüli évekre keltezhető. Itt jegyzem meg, hogy 12. századi pénzek friesachiak mellett kis számban még későbbi záródású, 1241-42-ben foldbekerülő éremleletekben is előfordulnak: Sarmaság (Sarmasag) 19 , Tác-Fövenypuszta 20 . Joggal vetődik fel a kérdés, hogy módszertanilag mennyiben helyes egy, gyakran több ezer magyar pénzt tartalmazó magyarországi éremleletet a lelet kisebb hányadát kitevő, sőt esetleg csak a töredékét alkotó külföldi véretekkel keltezni. Az eddig áttekintett leletekben olyan kis számban fordultak elő 13. századi pénzek (II. András denárai), hogy keltezésre alkalmatlanok, így egyedül a külföldi pénzeket lehet erre a célra felhasználni. 13. századi pénzeink keltezésének vagy legalább egymás utáni sorrendjének, más szóval „relatív időrendjének" megállapításánál rendkívül fontosak volnának olyan leletek, ahol a külföldi pénzek mellett a magyar veretek nagyobb sorozata is megtalálható lenne. Ez időszerint csak két ilyen lelet ismert, az egervári 21 és korponai (Krupina) 22 . A korponai lelet biztos kibocsátóhoz köthető legkésőbbi friesachi veretei az 1230-as évek elejére keltezhetők, így a lelet záródása az 1230-as évek közepére tehető. A lelet földbekerülésének legkésőbbi időpontjaként az 1241-42-es tatárjárás határozható meg. A lelet jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy nagyszámú magyar pénzt tartalmazott, így ezek korbeli elhelyezéséhez segítséget nyújthat. A magyar pénzek három csoportba sorolhatók: I. 12. századi geometrikus és ornamentális éremképű pénzek CNH. I. 123-157. (H. 113-171.). II. 13. század elejére tehető, de még 12. századi stílusban készített figurális és architechtonikus díszű veretek CNH I. 116., 171-190. (H. 206-227.). III. 13. század első évtizedeiben vert, friesachi hatást mutató pénzek (H. 239-278.). A korponainál egy kissé későbbi záródású az egervári lelet, melynek friesachi érmei részben a tatárjárást megelőző két évtizedből, részben az 1240-es évekből származnak. 23 16 Gubitza Kálmán 1913. 1-15., Harsányi Pál 1913. 81-104. 17 LWM.= Luschin, Arnold 1913., K.= Koch, Bernhard 1983. 18 Eperjessy Kálmán 1926. 158-168. 19 MNM. ÉRt. Aktaszám: 243/1897. 20 MNM. ÉRt. Aktaszám: 161/1893. 21 Damay Kálmán: 1906. 19-20. 22 Göhl Ödön 1907/b. 125-135., Luschin, Arnold 1922-1923. 4. A Luschin által feldolgozott lelet vázlatos összetételét - kéziratos jegyzeteiből Herbert Ban szívességéből tanulmányozhattam, amelyért ezúton is köszönetet mondok.
