Nagy Ádám (szerk.): A NUMIZMATIKA ÉS A TÁRSTUDOMÁNYOK (Szeged, 1994)
A numizmatika és régészet - V. Székely György: Megjegyzések a kső Árpád-kori éremleleteink keltezéséhez
V. SZÉKELY GYÖRGY (Katona József Múzeum, Kecskemét) r Megjegyzések a késő Árpád-kori éremleletek keltezéséhez A középkori pénztörténet kutatásának egyik alapvető célja a pénzkibocsátás rendszerének rekonstruálása, az egyes uralkodók által veretett pénzek sorrendjének megállapítása, sőt ha lehet, az egyes kibocsátások évszámok közé szorítása, évszámhoz kötése. Árpád-kori pénzeink vizsgálatára és az egyes veretek keltezésére több lehetőség is kínálkozik, pl. az éremkép tanulmányozása, a körírat és ábrázolás elemzése, súly- és fmomságmérés, fémvizsgálat, gyakoriságvizsgálat, leletelemzés (telep, sír, kincs, szórvány), technikai kivitelezés vizsgálata, stíluskritika stb. E szerteágazó témakörből jelen esetben csak egy vetülettel, a 13. századi éremleletek keltezésével foglalkozom, pontosabban a magyarországi, többnyire magyar pénzeket is tartalmazó éremleletek külföldi pénzeinek keltező értékével. Az éremleletek keltezésével kapcsolatban előzetesen két fogalmat kell tisztázni és megkülönböztetni, a lelet záródási idejét (időbeli felső határát) és a földbekerülés idejét, tehát az elrejtés időpontját. A kettő egyben időbeni sorrendet is jelent. A lelet záródási idejét, a záródás időbeli felső határát elvileg a lelet időben legutolsónak kibocsátott vereté határozza meg, ami előtt tehát a lelet nem kerülhetett földbe. A lelet elrejtési időpontját, földbekerülési idejét közvetve valamilyen történeti esemény határozza meg, pl. háború, hadjárat, idegen hadak betörése, hatalmaskodás, járvány vagy egyéb, többnyire ma már kideríthetetlen ok. A záródás és földbekerülés időpontja egyes esetekben igen közel eshet egymáshoz, de más esetekben a kettő között akár több év is lehet. A 12. században még csak esetlegesen előforduló korai friesachi veretek szórványos megjelenése után a friesachi pénzek magyarországi forgalma a 13. század harmadiknegyedik évtizedére esik. 1 A friesachi éremleletek közül elkülöníthető néhány olyan lelet, amely kizárólag korai friesachi típusú pénzekből áll, pl. Dömefölde (426 db) 2 , Tiszaörs (129 db) 3 és egy ismeretlen lelőhelyű lelet (4-500 db) 4 . Ezek a leletek a L. 6. típus 5 változatait és a 12. századi utánzatait tartalmazták és egyaránt hiányoznak belőlük a magyar lemezpénzek, valamint II. András denárai. E leletek tehát minden bizonnyal a századforduló táján, a 13. század első éveiben záródtak és kerülhettek földbe, mivel ennél későbbi záródás esetén valószínűleg fiatalabb friesachi véreteket vagy esetleg 1 A friesachi pénzek magyarországi forgalmának összefoglalása: Hóman Bálint 1916. 289-314., Gedai István 1969. 111-131., V.Székely György 1979. 71-86. 2 MNM. (Magyai- Nemzeti Múzeum) ÉRt. ( Érem- és Régiségtár) Aktaszám: 246/1904. 3 V. Székely György 1991-1992/b. 233. 4 Göhl Ödön 1907/a. 65-66. 5 Baumgartner, Egon 1935. 67-88.
