A KŐKORTÓL A KÖZÉPKORIG. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára (Szeged, 1994)

Horváth Ferenc: Az alföldi vonaldíszes kerámia első önálló települése a Tisza-Marosszögében: Hódmezővásárhely-Tére fok

Általánosan jelen van a klasszikus AVK /AVK 21 leletanyagban Kisköre-Gát, Bodrogkeresztúr, Hortobágy-Faluvéghalom, Tiszafüred-Ásotthalom, Muhi, Gyoma 4/107, Szarvas 8/12, Tiszafüred-Morotvapart lelólielyeken (KOREK 1977, 7. kép 7, 8. kép 2, 9, 10. kép 6; KALICZ-MAKKAY 1972, Abb.10.3, 4, 8, 11, Abb. 11.1; 1977, Taf. 18.10; Taf. 20.27; KOREK 1960, V. t. 5; MAKKAY 1989, 4. t. 2, 3; SIKLÓDI 1991, VIL t. 8, IX. t. 1). A Kelet-szlovákiai vonaldíszes leletanyagban Cecejovce 2.obj., Barca III, Kopcsány 9.obj. (SISKA 1989, 15. kép 6-7, 18. kép 1, 11, 20. kép 10, Taf. 5. 12-7-8, Tab. 7.13) A Tiszadobi csoport lelólielyein: Bodrogkeresztúr, Bodrogkeresztúr-Téglagyár, Miskolc-Repülőtér, Miskolc-Vasúti fűtőház, Tiszadob -Ókenéz, Tiszavasvári Keresztfal, Újtikos-Demeterkút-Agyagbánya, Tállya, Presov-Sarisské Lúky (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 65.10, 28.6, 9; 31.23, 32.15, 34.3-9, 35.9, 12, 16, 38.18, 40.12, 42.17, 43.17, 44.15, 52.6-7, 53.10; KOREK-PAT A Y 1958,33; SISKA 1989,22. kép 1,22. T. 1), mely lelőhelyek részben párhuzamosak a klasszikus AVK idejével. A motívum megjelenése hasonló a klasszikus AVK-körben előforduló szabályos ívű karcoláshoz. Ahol a kifejlett Tiszadobi, korai Szakáihát, Bükk I.- (Tarnabod-Nagykert, Tarnazsadány-Sándorrésze) korú leletanyaggal együtt található, ott elkeskenyedó', szabálytalan a minták záródása. Az alapmotívum - a szívalakban hullámzó vonal - azonos, vonalai azonban megkettőződnek (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 128.12, 133.5). A kifejlett tiszadobi (fényezett, sötét- vagy világosszürke porcelán finomságú kerámia) vagy legkorábbi bükki környezetben a motívum vonala megsokszorozva fordul elő: PLTiszadada-Kálvinháza; vagy erősen elnagyolt, megnyújtott, szabálytalan változatban szerepel: Tiszalök-Hajnalos (KURUCZ 1989, VI. t., XXVm. t. 3-6). A Tére-foki edény díszítése a fentiek szerint egyértelműen az AVK 1-2 körébe tartozik. A kisebbik edény mezőosztó sávját tűzdelés-sor, a mezóTcet folyamatosan bekarcolt, kapcsolódó nyílhegyminták töltik ki. 5. Szabályosan kapcsolódó nyílhegyminták sora (4. kép 3; 10. kép 2): a. ) Pontos megfelelői a klasszikus AVK leletanyagában: Hortobágy-Faluvéghalom, HortobágyPipáshalmok, Tiszafüred-Ásotthalom, Öcsöd-Hídfő-I, Kisköre-Gát, Szarvas 102, (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 17.13,17, 18.20, 19.22, 20.5-6, 21.16; 147.30, 32; KOREK 1977, 6. kép 3, 7), valamint a korai Tiszadob csoportban jelennek meg: Ti szavas vári-Keresztfal, Tiszavasvári-Paptelekhát (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 41.6,71.7,83.1). Kettős vonallal: a Piscolt-csoport középső fázisában (LAZAROVICI-NÉMETI 1983, Fig. 16.3), valamint a Barca Ili-csoportban (LICHARDUS 1964, 257.3). b. ) A minta a kifejlett Tiszadob leletanyagában is gyakran szerepel, csak a környezethez alkalmazkodó, megsokszorozott bekarcolásokkal: kettős karcolással Miskolc-Repülőtér, Tiszavasvári-Keresztfal, áariSské Michal'any (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 33.4, 61.15; SiSKA 1986, II. t. 14.). Többszörös bekarcolással: Tiszalök-Hajnalos 1. ház, 1. gödör (KURUCZ 1989, XL.1-3, XLIV.3, XLVII.3). c. ) A Tére-foki nyílhegyminták különböznek a Szarvas-érparti típus megnyúlt, hullámos, vagy szögletesen kiugró vonalakkal karcolt, gyakran az egész felületre kiterjedő mintáitól: Szarvas-Érpárt, Kunszentmárton-Érpart 31, Békés-Déló, Endrőd 42, Békésszentandrás, Körösladány, Barca I (KRECSMARIK 1915, 41, KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 185.10, 51; GOLDMAN 1983, 1. kép, 2.7-9, 6.8; MAKKAY 1992, Pl. 8.12; MAKKAY 1989, 5. t. 3 a-c; ECSEDY 1982, 9. t. 12, 17, 18; SISKA 1989, T. 31.10, 16). A Békés-délói példák emellett a nyílhegymintán kívül eső részeken vörös festésűek. D. A szögletesedő szájképzésű edények korábban a Szatmár II-AVK 1, Sonkád, Piceolt, Kopcsány, Berettyószentmárton-Morotva, Endrőd-Öregszöllők, stb. lelőhelyek anyagában (RACZKY 1988, 27; KOREK 1983 , 22. ábra 5, 7, 8, 29.ábra 15; LAZAROVICI-NÉMETI 1983, Fig. 16.7; PAVÚK-SláKA 1981, Fig. 9.2, 4; MAKKAY 1992, PL. 2.2-3), valamint a Tiszadob, majd a Bükki kerámia körében általánosak. E. Gömbös testű, alacsony hengeres nyakú csupor töredékein fordulnak elő egyedül ívelő, hármas vonalból álló bekarcolt kötegek (5. kép 2, 5, 6, 8-9). Hasonló forma kettős csonkakupos testtel (5. kép 17; 11. kép 1), illetve magasabb, kétsoros tűzdeléssel díszített nyakkal ugyancsak megtalálható (5. kép 16; 11. kép 2). A forma párhuzamát Újtikos-Kún-tanyáról a Tiszadob csoportból (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf 65.5), Berettyószentmárton-Morotva A-gödör anyagából ismerjük a korai Esztár csoport köréből (SZ. MÁTHÉ 1979, II. T. alul, balról). 6. Tűzdelések, egyenes, ívelő, vagy hegyben végződő egyenes bekarcolások szürke és fekete színű kerámián is előfordulnak (5. kép 1, 11, 13-16, 18-24, 4. kép 3-4). 7. Az egyenes és függőleges irányú kombinált bekarcolás (3. kép 14) késói tiszadobi környezetben illetve Gomeán fordul elő (KOREK-PATAY 1958, XXX. L 6; LAZAROVICI 1983, Abb. 1.3). 8. Egyetlen töredéken szerepel a peremen, illetve ez alatti, ferde, soros bevagdalás (3. kép 24; 13. kép 5). Az edény teljes felületét borító rövid bevagdalás a Starcevo-IV-Vinca A-Későkörös-,,Protovinca"-