A KŐKORTÓL A KÖZÉPKORIG. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára (Szeged, 1994)

Rózsa Gábor. „Vadrózsa-per” Szentesen, a Szeged-Városi és a Csongrád Vármegyei Múzeum között

is a város felemelkedésének lehetőségei izgatták. „Amely városnak nagy múltja van, nagy jövőjének is lennie kell!" című tárcájában - többek között - így ír: Aki a múzeumban a letűnt korok emlékeit megszemléli, tanúságát láthatja az őskortól az első emberrel kezdődő vallásnak, és a szebb felé hajló, előretörő törekvésnek, mely a mindenkori nehéz megélhetés könnyebbé tételének legfontosabb tényezője. ... Hol vagyunk azonban attól a világtól a villany, a rádió, a repülőgép korszakában? Látjuk a szédületes fejlődést, amely különösen a nagy világvárosokban nyilvánul meg, de amelyeket szűkebb keretek között, a kisebb városok életében is követni kell. ... Emeljünk tehát a hitnek oltárokat szívünkben és hajlékot a kultúrának, s akkor a nagy múltú Szentes naggyá fog fejlődni. ..." (Alföldi Újság 1928. 04. 15.) A cikk kimondva, kimondatlanul egy - akkor még nem létező - szentesi múzeumépületért íródott, amit Csallany képzeletben már be is rendezett országos népvándolás kori gyűjteménynek. Terveit elkészíttette Dobovszky József Istvánnal, a magyaros szecesszió szentesi építőmesterével, helyéül a Kardos-féle telekre folytak a tárgyalások.

13 A Vásárhely felől érkező országút kétfelé ágazó villájában magasodó oszlopsoros, timpanonos emeletes épület elé Sidló Ferenccel készíttette el a monumentális, sokalakos Attila szálláshelyét és sírját jelölő pantheon makettjét. Főalakja, egy ülő Attila-figura volt, melynek testtartása a pusztaszeri Arpád-szoboréval azonos, de azzal vetekedő lett volna Csallany fantáziája nem állt meg a statútumoknál, hiszen ő már 1899-ben „mozgó" képeket vetített az ősember életéről, harminc év múlva már amerikai filmproducerekkel tárgyalt, hogy egy monstre Isten Ostora filmet az eredeti helyszínen, vagyis Szentesen forgassanak. Magát szakértőnek, Szentes ínséges munkanélküli kubikosait pedig statisztának ajánlotta a fűmhez (CSALLANY 1971,13; Szentesi Hírlap 1929. 03. 31.). Az ő vak hitét sokan kicsúfolták, de az érzékeny lelkű Juhász Gyula, aki 1926 március 27-én Szalay Józseffel, Móra Ferenccel és Tonelli Sándorral a Dugonics Társaság irodalmi estjére érkeztek ide, a múzeumlátogatást követően tizenkét sorral lepte meg Csallany igazgatót. SZENTES TÁJÁN Csallany Gábornak szeretettel. Itt álmodik Attila valahol, Felette bús darumadár dalol, Felette magyar ég kék sátora S a hunok harca és hunok tora. 13 Dobovszky József István (1882-1930) építész kamarai tagságának pályázatához - mivel csupán felső ipariskolát végzett - díjazott vagy megépült terveiről ún. „pályázati életműalbumot" állított össze, melyet Viola leánya (Hajdú Józsefné, Bp. DC. Üllői út 40.) őriz. A szentesi Kultúqmlota Dobovszky-féle tervének fotókópiája innen ismeretes: KJM. 337/1988. ltsz. Az „Országos Népvándorlás kori Múzeumot" a Polgári Leányiskola felépülte után már nem ide, hanem a Vásártér Vecseri és Zrínyi utcákkal határolt, pályaudvarhoz vezető Baross utcáig terjedő nagy telekre tervezték, ahová a Koszta József utcai bérházak, a Rendőrség, a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és a Tűzoltóság középületei települtek azóta. Szentes Város képviselőtestülete 1926. 10. 4-i ülésén vetette el 54 szóval 23 ellenében annak a 750 millió koronának az odaítélését a kultúrpalota céljára, melynek teljes beruházása 3 milliárd korona lett volna. Ebből másfelet a kultuszkomiányzat, és 750 milliót a vármegye vállalt volna. Szentes a telket, és a másik 750 milliót - Bugyi Tintai konnányfőtanácsos indítványára - úgy nem adta meg ehhez, hogy annak háromszorosát kapta volna hozzá „ajándékba!" (Szentesi Hírlap 1926. 03. 04.; uo. 1926. 10. 05.)