A KŐKORTÓL A KÖZÉPKORIG. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára (Szeged, 1994)

Lőrinczy Gábor: Megjegyzések a kora avar kori temetkezési szokásokhoz (Fülkesíros temetkezés)

A kőkortól a középkorig — Von der Steinzeit bis zum Mittelalter Szeged, 1994 MEGJEGYZÉSEK A KORA AVAR KORI TEMETKEZÉSI SZOKÁSOKHOZ (A fülkesíros temetkezés) Lőrinczy Gábor A Kárpát-medence népvándorlás kori népei és törzsei elhunytjaikat az általános aknavagy gödörsír mellett padmalyos, egy- vagy kétoldali padkás, füles, illetve fülkesírba temették. Az ásatási megfigyelések gyarapodásával és finomodásával, a részletes rajzos dokumentációk készítésével párhuzamosan ismereteink egyre gazdagabbak ezekről a sírtípusokról is, bár teljességre törekvő számbavételük még nem történt meg. A fülkesíroknak a kor színvonalán álló közlése és értékelése (CSALLANY 1939) ugyan megtörtént, de e sírtípus kialakulásának a „rejtélyét" azóta sem sikerült megoldani. Móra Ferenc a 30-as évek elején jelentős számú kora avar kori fülkesíros temetkezést tárt fel. Ennek ellenére ez a temetkezési forma - a snok közöletlcnsége miatt - nem került a kutatás előterébe. Kutatástörténeti áttekintés A kárpát-medencei avar kori fülkesíros temetkezés múlt századi, rövid és ellentmondásos, de plasztikus leírása (SZELLE 1891, 243) ma már kevéssé használható. Az első fülkesír szakszerű, ásatási fotóval dokumentált közzététele Banner Jánosnak köszönhető (BANNER 1927, 152). Ezt követően Móra Ferenc a makkoserdei temető 28 - általa aknasírnak nevezett (MÓRA 1979, 475) - fülkesírjáról adott rövid, összegző leírást. Katanovra hivatkozva az ujgur „állótemetkezést" hozta fel párhuzamnak (MÓRA 1932, 8-9). Szinte ezzel egyidőben tette közzé Csallany Dezső a kunszentmártoni temetőrészietet, s a temetkezések közt egy fülkesírt (CSALLANY 1933, 4). Az első fülkesíros „temetőrészietet" Banner János tanítványa, Párducz Mihály publikálta Hódmezővásárhely Solt-Paléról (PÁRDUCZ 1935). Az első közléseket hamarosan követték a - kárpát-medencei viszonylatban páratlan sírforma értelmezésére törekvő kísérletek. Fettich Nándor - Mórának egy, feltehetően levélbeli közlésére hivatkozva - a Szeged környékén feltárt közel 50 kamrasírt az észak-kaukázusi és a verchnye-szaltovói kamrasíros temetkezésekkel hozta kapcsolatba és egy, a dél-orosz sztyeppéról idekerült, a Kárpát-medencében izolált avar kori törzstől származtatta (FETTICH 1937, 116, 26. j.). A Móra-féle fülkesírokat - Fettichhez hasonlóan - László Gyula is kamrasírként értelmezte (LÁSZLÓ 1944, 79). Mint közismert, magával a fülkesíros temetkezési formával először Csallany Dezső foglalkozott részletesen. Móra Ferenc és az általa feltárt fülkesírok közül a Kiszombor O. temető 2., 4. és a 7., valamint a Deszk G. temető 8. sírját tette közzé és értékelte. Az általa ismert