Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)
Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - Az 1945 és 1989 közötti időszak
ország körvonalait hímezték bele. A fölirata is új: „HISZEK MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN!" Hasonló a gróf Klebelsberg Kunó Telepi Polgári Kör zászlaja. A fehér selyem-, piros és zöld fogazással szegélyezett zászlé) megjelenésében a régi hagyományokat élteti. „A" oldalán a Klebelsberg család címere, körülötte a fölirat a talpra állás programjára utal: „MUNKA ÉS TUDÁS, AZ ÚJ FELTÁMADÁS." „B" oldalán a közösség védőszentje, Szent Antal, és alatta a helyi sajátság, vasutas jelvény, hisz a telep lakói a magyar államvasutak alkalmazottai voltak. A készíttetők szándékát kifejező további szimbólumok: arany kettős kereszt, olajág, kalapács és írótoll, koronás magyar címer. A címerről 1945 után a Szent Koronát eltávolították, sajnos, ez azóta sem került elő. Gyűjteményünkben két cserkészzászló van. A 20-as évek elején készült darabunk az értékesebb. (56) Az egylapos, nemzetiszínű zászló közepén a cserkészliliom a mozgalom által célként kitűzött tiszta életet jelképezi. A liliom három ága a cserkészeket a kötelességteljesítésre, segítőkészségre és a cserkésztörvények megtartására emlékezteti. A liliom közepén elhelyezett Szent Korona a magyarságot, a magyarság egységét fejezik ki. Alatta mondatszalag a cserkészjelszóval: „LÉGY RÉSEN!" Azaz késznek lenni a cserkészeszményért való küzdelemre, a kötelességteljesítésre, az embertársak segítésére. Általában készen lenni mindig a jócselekedetre. A zászlón 1923-tól kezdve azoknak a dzsemboriknak, nagytáboroknak a nevét és megtartásuk évszámát olvashatjuk, melyekben a zászló jelen volt. A hozzátartozó zászlószalag fölirata: „IV. JAMBOREE HUNGARY." Az 1933-as magyarországi világtalálkozó kapcsán került a zászlónkká. Rúdjának cséicsán a gödöllői világtalálkozó jelvénye, a Hunor és Magor történetéből ismert ugró csodaszarvas látható. A katonai emlékeket két tárgy képviseli. A „civil" zászlókon is tovább élő hagyománynak megfelelően selymük alapszíne fehér. Pártázatuk piros és zöld fogazattal a nemzeti színeket adja. Az I. világháború hőseire emlékeztető zászlé) a Szegedi Frontharcos Főcsoport IV. körzetéjé volt. (62) Ikonográfiája az elesettekre irányítja a figyelmet. „A" oldalán a frontharcos szövetség jelvénye van. Balról tölgyfaág, jobbról búzakalász öleli körül. Mindkettő gyakori elem, így együtt azonban nem a legszokványosabb párosítás. Nem vallási jelentést vagy a magyar címerre való utalást kell keresnünk benne. Inkább a szülőföld, a kenyérgabonát termő haza, az Alföld és a szolgálat helyeit idéző erdős, hegyes, dombos vidék fölidézése sejthető benne. A „B" oldalon hagyományos, a magyar koronázási jelvényeket viselő és tartó Mária a gyermek Jézussal jelenik meg. A második világháborúban használt lovassági zászló 1938 M mintájú. 81 (67) Teljesen szabályos, 80x80 cm-es. Megjelenésében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hadizászlóit idézi. Alkotó elemeiben a Trianon előtti Magyarország katonai hagyományait őrzi. Alapszíne fehér. Mind a négy oldalán nemzetiszínű, lángnyelves pártázat fut körbe. „A" oldalán angyalok által tartott magyar középcímer látható. „B" oldalán mandula alakú dicsfényben, földgömbön álló Magyarok Nagyasszonya kép. Mária a gyermek Jézussal a magyar koronázási ékszereket viseli, illetve tartja. Három szabad szélén nemzetiszínű zsinórzat fut körbe, két szabad végén szintén nemzetiszínű bojtokat helyeztek el. A munkás, iparos mozgalmat is két emlékünk idézi. Az egyik a sándorfalvi ipartestület tíz éves évfordulójára, 1936-ban készíttetett sötétkék selyemzászlő. (60) „B" oldalán az iparos munkát és az összetartozást kifejező, egymáson keresztbe fektetett harapófogó és kalapács a hagyományos olajágtól és tölgyfaágté)l körülölelve. A másik a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége Szegedi Csoportjának égővörös selyemlobogé)ja. (63) Az 1938-as mozgalmi lobogó megjelenésében szovjet társait idézi, szinte az 50-es évekre mutat. „A" oldalán magasba törő, a moszkvai Lomonoszov Egyetemre emlékeztető, hatalmas épület körül olvashatjuk: „ÉPÍTJÜK A JÖVŐT — A SZOCIALIZMUST!" Másik oldalán falazó, mezítelen munkás alakja. 82 AZ 1945 ÉS 1989 KÖZÖTTI IDŐSZAK A koalíciós évek zászlói Kevés zászlónk van, mely ebben a néhány demokratikus évben készült. Idő sem volt rá igazán. A tovább működő szervezetek eredeti jelvényeiket használták, változást csak a királyság eltörlése [1946] hozott. A korábban széles körben használt Szent Korona a köztársaság kikiáltásával, s a baloldali erők térnyerésével itt-ott „kényelmetlenné" vált. A korona-ábrázolásokat durvább esetben lefejtették. (47, 50, 59) Voltak, akik ezeket magukkal vitték, így akár most is föl-fölbukkanhat egy-egy ilyen, ereklyeként őrzött darab, többségük azonban elkallódott, esetleg most is kalléxlik. A szocialista rendszer bukása után több Szent Korona-ábrázolás eredeti helyére visszakerült, vagy a hiányt rekonstruált képpel pótolták. Szerencsésebb esetekben a „nem kívánatos" Szent Koronát megfelelő színű szövettel eltakarták. Talán a korszellem változásában bíztak. Több mint negyven évvel később, most ezeknek a zászlé)knak az eredeti állapotba történő visszaállítása minden nehézség nélkül, a födő szövet eltávolításával megtörtént. (64) Az 1945-től 1948-ig terjedő időből három jelentősebb zászlónk van. Az első egy emlékzászlóoláal. A Kisteleki Iparos és Kereskedő Ifjak Egyesülete 1903-ban jött létre. Fönnállásuk tíz éves fordulóján zászlót készíttettek. A sötétkék selyem közepén 81 1938. december l-jén rendszeresítették az egységes csapatzászlókat. Ezen egységesített jelvényeknek az egyik példája a gyűjteményünk lovassági zászlója. KEREKES Z. 129. 1. PANDULA A. 250-251. 1. 82 Sajnos a zászlóról semmi biztosat nem tudunk. Aligha készülhetett ilyen formában a két világháború között legálisan Magyarországon. Az is elképzelhető, hogy az 1938-as szám nem a készítés évét jelöli.
