Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei

Általános védőszentnek tekinthető Szűz Mária. Zászlóinkon többféle képtípusa látható. 1. Immaculata, a Szeplőtelen Szűz. (12., 13.) A 17. századtól az egyik legnépszerűbb képtípus, bár a szeplőtelen fogantatás dogmáját csak 1854-ben hirdették ki. Mária egy földgömbön áll, melyet a pokolbeli sátán, az ördögöt jelképező, tekergőző kígyó fog körül. Az állat szájában a Paradicsom mindentudás fájáról származó almát tarthat. Ez a sátánnak a bűnbeesésben betöltött kísértő szerepére utal. Mária a Teremtés Könyvének jövendölése alapján széttiporja a szörnyeteget,

37 a nyakára vagy a fejére tapos. A Jelenések Könyvének látomása szerint a Szent Szűz feje mögött dicsfényként a Nap ragyog, feje körül 12 csillagból álló korona, lába alatt a szépségét, méltéxságát jelző holdsarló van.

38 A jelenet kifejezi a katolikus tanítást, miszerint Mária fogantatásától mentes volt az eredeti bűntől. A Nap, Hold és csillagok együtt ugyanakkor a mindenséget is megjelenítik. Mária a világmindenség asszonya, oltalmazója. Fején fátyol, ruhája a menny fehér és kék színeit viseli. Kezében rendszerint a szüzesség fehér liliomát tartja. 2. Mária megkoronázása. Ez lényegében Mária istenanyaságának elismerése. Szűz Máriát, mint a mennyek királynőjét ünnepli. A képtípus egyik szereplője a Szentháromság, mely — az Atya, a Fiúisten és a Szentlélek — koronát helyez Mária fejére. A cipész céh 1863-as ábrázolása talán a legszebb. (28) Jézus fiatal, szakállas, hosszú hajú férfi. Jobbjában megváltói mivoltát kifejező, hosszú szárú keresztet tart. Ruházata az isteni természetét mutató fehér színű. Őt bűn nem érinthette meg. Bal válláról megváltó kereszthalálát idéző, piros színű, redőzött köpeny omlik alá. Mint a világmindenség ura, felhőkön trónol. Az Atya hasonlé) módon felhők között jelenik meg. Az általánosan elterjedt elképzeléseknek megfelelően idősebb férfi, ősz hajjal és szakállal. Baljában a világmindenség fölötti hatalmát jelző jogar. Ruházatának színei megkülönböztetik őt a Fiútól. Öltözete kék, vállain zöld palást. Feje fölött háromszög alakú glória. Az Atya és a Fiú közösen egy nyitott, uralkodónői koronát tart Mária feje fölé. A jelenet fölött a Szentlelket jelképező fehér galamb lebeg, mögötte dicsfény ragyog. Mária egyszerű ruházatban, mégis uralkodói méltósággal jelenik meg. Kezében legáltalánosabb attribútuma, a fehér liliom. 3. Madonna. (11, 18, 24) A kép lehet egész és félalakos, ülő és álló egyaránt. Mária kezében tartja fiát. A Szűzanya ezeken a képeken a felhők között királynői öltözékben, koronával, jogarral tűnik föl. Öltözéke vagy a szentek időtlen ruházatához hasonlít vagy királynői. Színeiben a piros és a kék dominál, gyakori a fehér és az arany is. Jobbjában jogar, míg baljával az ölében a gyermek Jézust tarja, aki egyik kezében országalmát, esetleg jogart fog, másik kezét áldásra emeli. Elvétve a gyermek kezében a régebbi korok motívumgazdagságát idézve más tárgyak, pl. piros rózsák is föltűnhetnek. Mária fején barokk korona vagy a magyar uralkodói jelvény látható. A diadémot olykor angyalok tartják. Lába alatt holdsarló. A szereplők testtartása, kezük mozdulatai, tekintetük a gyermek és anya mély szeretetkapcsolatát fejezik ki. 4. A Szent Anna olvasni tanítja Máriát. (25, 31) A jelenet apokrif történetet tár elénk. E szerint, mielcStt Mária a templom szolgálatába állt, édesanyjától, Szent Annától tanult meg olvasni. Az ülő Anna szeretettel átöleli leányát, és az ölében nyugvó könyvből, azaz a Szentírásból olvasni tanítja a gyermeket. Nem szokványos és inkább már Jézus élettörténetéhez tartozik a menekülés Egyiptomba ábrázolás. (9) A jelenet szentírási ihletettségű.

39 A szíjgyártók 1810-ből való zászlaján látjuk, amint Mária és József a gyermek Jézussal Egyiptomba tart. Ha megvizsgáljuk a képet, egyből a szemünkbe tűnik, hogy Jézus nem gyermek, hanem növendék fiú. Ez sokkal inkább megfelelne a visszatérés Egyiptomból történetnek. A hagyomány szerint ugyanis a Szent Család hét évet maradt Egyiptomban, s csak azután jött vissza szülőföldjére. Ekkor már valóban nagyobb fiúcska, 8-9 éves lehetett Jézus. Az azonban nem valószínű, hogy ezt a jelenetet mutatja a zászló. A Szent Család összetartozását fizikai mozzanatokkal is hangsúlyozza a festő: Mária és József megérinti, kézen fogja a gyermeket. A háttérben megjelenő angyal vagy vezeti és óvja a családot, hogy az minden veszedelmet (üldözők, rablók, természeti csapások, nélkülözések) elkerüljön, vagy lehet az az angyal, aki álmában intette Jé)zsefet, menekülniük kell Heródes pribékjei elől. A Szent Család és a mennyei szféra kapcsolatát hangsúlyozza, hogy az angyal, Mária, József és a gyermek Jézus egyforma, a szentek időtlen viseletére emlékeztető ruhát hord. Lábukon is ugyanolyan, szíjakkal fölerősített lábbeli van. A magasból az Atyaisten vigyázza Máriát, Jézust és Józsefet. Jobbját a földgömbön nyugtatja, baljával a menekülés útját mutatja. Feje fölött a barokk kor kedvelt szimbóluma, a már említett, háromszög alakú dicsfény. A harmadik isteni személy, a Szentlélek egy fehér galamb képében van jelen. A felhős, sötét égbolt a természeti környezet kelléke, de lehet az Atya trónusa, vagy a Máté evangéliumra utal, mely szerint az angyal intése után, még éjszaka útnak indult a család Egyiptom felé. A képen föltűnik egy fölszerszámozott szamár is. Az apokrif hagyomány szerint ennek hátára ült föl a fáradt Istenanya. A megrendelő nyilván ragaszkodott az állat megjelenítéséhez, ugyanakkor látható, hogy a festő nem tudta igazán beilleszteni a művébe. Mintha nem is lett volna benne a mintaként használt kompozícióban. Sutára sikertilt. Aránytalanul kicsi, nem a földön jár, lebeg. Kötőfékét az Úr angyala fogja. A menekülés Egyiptomba képnek a szíjgyárté^khoz való direkt kapcsotódását ez a kötőféken vezetett szamárjelenthette. Ez magyarázza, hogy nem maradhatott el a képről. Bibliai események közül szerepel még Ádám és Éva történetének egy jelenete. A Genesis szerint az Úr a föld porából teremtette az embert, 0 így került közel az első emberpár az ugyancsak a föld porával, agyaggal dolgozó fazekasokhoz. 36 IX. Pius pápa 1854-ben az „Ineffabilis Deus..." kezdetű bullájában hirdette ki a szeplőtelen fogantatás dogmáját. 37 „Ő széttiporja a fejedet, te meg a sarkát veszed célba." Ter 3,1538 Jel 12,1-6. 39 Máté evangéliuma beszéli el, hogy Mária és József a gyermek Jézussal a betlehemei gyermekgyilkosság elől Egyiptomba menekült. József álmában egy angyaltól kapott figyelmeztetést, hogy keljen útra a családjával, mert Heródes Jézus megölésére készül. Heródes ugyanis parancsba adta, hogy Betlehemben és környékén öljenek meg minden két évesnél fiatalabb fiúgyermeket. Mt 2,13—2340 „Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából, és orrába lehelte az élet leheletét." Ter 2,7.