Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Katkóné Bagi Éva: A Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteménye - A zászlógyűjtemény kialakulása, állagmegóvása

A Horthy-korszak megbecsült szimbólumává vált a fent ismertetett zászló és az utána készítettek az ő hasonmásai lettek, bizonyítván az ezred jogfolytonosságát. - 1930. október 26-án az Új Nemzedék részletesen tudósít Vitéz Nagybányai Horthy Miklós tiszteletére rendezett ünnepségsorozatról, melyben a kormányzó ünnepi beszédében központi helyet foglal el az ezred zászlója: „Azért jöttem Szegedre, hogy a Hunyadi János gyalogezredet a tulajdonomba vegyem. Örülök, hogy viszont láthatom az ezred lobogóját, azt a zászlót, amelyet magyar honleányok hímeztek, és amelyet 1919. június 19-én szenteltek fel jelenlétemben, ugyanazon a helyen, amelyen most állunk. E zászló és az alája gyűlt csoport alkották annak idején azt az erős oszlopot, amelyen a vörös áradat ereje megszűnt. E maroknyi had lelkes elszántsága rázta fel az agonizáló nemzetet. E zászló volt a nemzeti hadsereg legelőször megalakult csapatteste, amelynek lépte alatt dübörögtek a Dunántúllankái, a főváros utcái, a Tiszántúl rónái, majd Bácska felszabadult része. Hirdette a nemzet élni akarását. Az ezred történetében magban rejlik a nemzet felszabadulásának és megújhodásának egész történelme. Ezért választottam ezt az ezredet, amellyel kifejezni akartam, a gyalogság iránti elismerésemet és csodálatomat. Men a gyalogság a hadsereg döntő neme. Ő vállára helyezkedik a csatatéren a legnehezebb teher. Ezén őt is illeti a dicsőség oroszlánrésze. E tudattal kövessétek a szeplőtelen zászlót veszélyben is, dicsőségben egyaránt, s jelszavatok maradjon a régi: — Ezzel, vagy ebben. " - 1939- augusztus 8-án Horthy Miklós kormányzó ismételt fogadásának ünnepén az Új Nemzedék újfent említi az ezredzászlót: „A kormányzói pár érkezése előtt, Platthy Pál ezredes, a Kormányzó Úr ezredének kiváló) parancsnoka, minden előkészületet megtett arra, hogy a laktanyai díszszemle feledhetetlen maradjon. Az ezred tiszti hölgyei, valamint azok a hölgyek, akik húsz évvel ezelőtt, buzgón segédkeztek a Nemzeti Hadsereg első zászlójának megteremtésében, igen szép számban jelentek meg most is, hogy szemtanúi legyenek annak a jelenetnek, midőn a Főméltóságú Asszony gyönyörű szalaggal áíszíti fel a szegedi honvédgyalogezred zászlóját. Ez a zászló húsz évvel ezelőtt készült, s a Nemzeti Hadsereg első alakulatai azzal a zászlóval indultak a Dunántúlra, amelyet a szegedi hölgyek hímeztek és díszítettek fel, s melynek felszentelése ünnepélyes keretek között Szegeden történt meg. Midőn a legfőbb Hadúr úgy rendelkezett, hogy a honvédség összes alakulatainak új zászlóról kell gondoskodniuk, e rendelet alól kivette a 9-ik honvédgyalogezredet s gondolata az volt, hogy ennek az ezrednek a zászlója továbbra is az maradjon, amely húsz év előtt a magyar tönénelem legválságosabb korszakában készült. Az egész honvédségben csupán a szegedi honvédezred zászlaja a régi, amelynek mostani megújítását az ezred tiszti hölgyei végezték Délvidéki Kör zászlója (1263-as nyilvántartási számon bejegyezve, I93O. december.) 154 cm X 195 cm Nemzetiszínű selyemből, fanyélen, tokkal, sárgarézcsúccsal. /A/ oldalán Patrona Hungária hímzett képe körül: HIRDESSE E ZÁSZLÓ A MAGYAR FÜGGETLENSÉGET / MAGYARORSZÁG VÉDASSZONYA. /B/ oldalán: A ZENT AI FÜGGETLENSÉGI 48-AS KÖRNEK DR. KECZELI MÉSZÁROS GÉZÁTÓL, A KÖR VOLT ÉS ELHUNYT HŰ ELNÖKÉTŐL ÖRÖK EMLÉKÜL. 1906. A ZÁSZLÓGYŰJTEMÉNY KIALAKULÁSA, ÁLLA GMEGÓ VÁSA. A 19 század izzása, a kapitalista társadalomba való átmeneti időszak hozta létre a múzeumokat. Égető szükség volt rájuk, hiszen az urbanizáció térhódítása használati eszközök tömegeit tette feleslegessé. Igény mutatkozott az írott és tárgyi emlékek összegyűjtésére, a hagyományok, értékek megőrzésére. Ilyen „feleslegessé" vált tárgyak lettek az általunk bemutatott zászlók is. Nem kis büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a Tisza parton álló épület még nem is létezett, amikor a leltárkönyvek tanúsága szerint egyre-másra textil-emlékek lettek azokba bejegyezve. 1885-ben a Dömötör templom tatarozásának kezdetén 27 céh és egyesületi zászlóval gazdagodtunk. Reizner János frissen rendbe tetette a 3-4 m-es rúdjaikról rongyokban lecsüngő poros zászlókat, majd az Ipartestületnél hányódtak és négy év elteltével ismét múzeumi felügyelet alá kerültek. Zászlógyűjteményünk említésre méltó darabjai közé tartoznak egyesületi, ipartestületi zászlóink, melyek a 20. század első évtizedeiben, Szegeden és a környékbeli falvakban működő közösségek gazdagságának, igényességének bizonyítékai. 1990-ben tömegével érkeztek meg a szocializmus építésére buzdító, internacionalista eszméket közvetítő zászlók, melyek kialakították a ma ismert létszámot. Jelen pillanatban 133 zászló van a birtokunkban, állagmegóvásuk, tárolásuk, a kezdetektől fogva megkülönböztetett figyelmet igényel. A Dömötör templomból érkező poros, rongyos zászlókat Reizner János az akkori gyakorlatnak megfelelően „javíttatta", arról, hogy ez a munka a hálóba varratást jelentette-e, vagy az már előbb megtörtént, nincsenek bizonyítékaink. Az 1896-ra elkészült kultúrpalota első kiállításán céhzászlóink megkülönböztetett helyet foglaltak el, azt követően rúdon lógva, megtekinthető módon tárolták őket, hol kiállításban, hol raktárban. Ily módon utoljára az 1960-as években voltak kiállítva a várban, de mint az egykorú fotók bemutatják, akkor már inkább szánalmat kelthettek, áhítat helyett. 1967-ben megtörtént a gyűjtemény részleges fotóztatása és leltározása, majd feltekercselték őket nádjaikra és csomagolópapírba burkolva, a néprajzi raktárban falikarokra fektették. Itt pihentek 1985-ig, amikor a felújított Fekete házba költöztek, ahol érintetlen módon lettek tovább tárolva napjainkig. Technikai, személyi és anyagi feltételek szerencsés egybeesése folytán a 2000. évtől tudtunk a rúdon levő zászlók állagmegóvására több időt fordítani. Az elsavasodott merev papír eltávolítása izgalmas feladat volt, mert nem lehetett tudni mit találunk alatta, egy levélborítéknyi törmeléket, vagy remekművet, de többé-kevésbé még romjaikban is megható szépségű zászlók bontakoztak ki az óvatos kitekercselés után. Láthatóvá vált a halászháló, amely összetartani volt hivatva a zászló darab-