Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

Kubinyi András: A Jagelló-kori értelmiség

Kubinyi András: A JAGELLÓ-KORI ÉRTELMISÉG „Értelmiség egyetem nélküli országban" — írta néhány éve Klaniczay Tibor.

1 Valóban, a középkori Magyarország néhány rövid életű egyetemalapítási kísérletet leszámítva egyetem nélküli ország maradt, és ennek hatása a hazai értelmiségre nem becsülhető le. Az egyetemnélküliség problémájának megmagyarázása azonban nem egyszerű. Magam erre tettem korábban kísérletet,

2 de úgy látom, hogy ennek nem volt visszhangja a hazai egyetem- és kultúrtörténeti irodalomban,

3 ezért kénytelen vagyok korábbi eredményeimet összefoglalni. Külföldi egyetemekre igen nagyszámú hallgató járt Magyarországról, számuk alapján egy kisebb egyetem kitelt volna belőlük, és mivel külföldiek is jöttek volna ide (Pozsonyba mentek!

4

), szinte érthetetlen, hogy minden egyetemalapításunk kudarcot vallott. Bizonyos mértékben talán a hallgatók összetétele is választ adhat a kudarc okaira. Az 1440— 1514 közötti 75 év alatt csak a bécsi és krakkói egyetemekre beiratkozott 6182 magyarországi hallgató 19%-a az ország legnagyobb 8 városából származott, ezek minden egyeséből több mint százan mentek külföldre. 8 és 100 közötti hallgatót további 130 helység küldött: ezek az ország többi városai, valamint a fontosabb mezővárosok. A külföldön tanuló diákok 42 %-a ezekből a településekből származott. Az ország legvárosiasabb helységeiből került tehát ki a határokon kívül tanulók közel kétharmada, a maradék 39%-ra esnek a kisebb mezővárosokból és falvakból származók, a bárók és a nemesek. Bár más országokban is a polgári hallgatók voltak többségben az egyetemeken

5

, nézetem szerint a hazai egyetemek kudarcának ez volt egyik oka. A polgárfiaknál a külföldi egyetemrejárást csak részben motiválta a tanulási vágy : elsősorban külföldi kapcsolatokat kerestek, amit korábbi műveimben bizonyítani is igyekeztem. A pozsonyiak pl. egyetemük fennállása idején is Bécsbe jártak. Egyetemet végzett emberekre viszont nálunk nem volt nagy igény, hiszen elsősorban a „gyakorlati jogászrend"

6 tagjait keresték a hivatalokban és bíróságokon. Ma is vallom, hogy hazai egyetem fennállása esetén azok nagy része, akik külföldre mentek tanulni, nem iratkozott volna be nálunk, hozzáteszem, hogy egy olyan réteg került volna be ez esetben az egyetemre,