Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)
Rókay Péter: Fábián Literátus, Cserni Jován íródeákja. – Ábrázolások és tények
bián legalábbis neve után ítélve nem látszik szerbnek lenni, mivel a levélíró számára az lehetett fontos, hogy ezek a küldöttek a szerbektó'l, azaz Cserni Jován táborából jöttek. Vajon Fábián volt-e Jován cárnak az a követe is, aki 1526 november végén, vagy december elején Zápolya János királyt Budán fölkereste? 21 Továbbá ó' volt-e, aki Perényi Pétert megkísérelte a Jován elleni támadástól eltéríteni és egy közös török elleni akcióra rábeszélni? Adatok hiányában ezekre a kérdésekre nem adhatunk választ. Megállapíthatjuk azonban, hogy a történeti irodalom által Fábián literátusra, illetve Cserni Jován küldöttjére vonatkozó adatok két, egymástól teljesen független csoportra oszlanak. Az egyikbe sorolhatók azok, amelyek ó't Fábián literátusnak nevezik, de nem említik, hogy Jován cár embere lett volna. A másikba viszont azok tartoznak amelyek épp ellenkezőleg a „Fekete Ember" követéről szólnak ugyan, de nem említik, hogy azt Fábián literátusnak hívták. Ezek szerint Fábián literátusnak Cserni Jován íródeákjával való azonossága sem lenne bizonyítható, ha Ivic Aleksa révén nem vált volna ismertté egy, a Bécsi állami levéltárban őrzött jegyzet, mely Cserni Jován vezérei mellett, egy „Fabianus Literátus seruitor... Nigri Hominis"-t említ. 23 Fábián literátus tehát, ha ugyan hinni lehet Ivic adatának, legalább is amikor a jegyzet keletkezett, mint Cserni Jován szolgálatában álló személy volt ismert annak írója számára. Ezeknek a forrásadatoknak egyike sem említi azonban Fábián ferences, vagy akárcsak pap voltát. Naplójában Marino Sanudo ugyan valóban említ „un prete"-t mint a „Homo Negro" megbízottját, de (ő egyrészt) nem mondja meg annak nevét, másrészt a „prete" sem jelöl föltétlenül papot. 24 Továbbra is jogos tehát a kérdés: minek alapján tették meg Fábiánt szerzetesnek az említett tudósok és művészek? Amint láttuk, a Fábián literátusra vonatkoztatott adatok túlnyomó többsége őt követi minőségben említi. Ivic némi túlzással Jován cárnak az idegen (kül)udvarokhoz küldött követének nevezi Fábiánt. 25 Követként pedig ebben a korban valóban gyakran alkalmaztak egyházi személyeket és ezek soraiban szerzeteseket. Nem szólva Fráter Györgyről és Szerémiről, legyen elég itt megemlíteni Frangepán Ferencet, Zápolya János diplomatáját, aki valóban ferences szerzetes volt. 26 De hogy ez közel sem volt kizárólagos szabály, azt éppen Fábián esetében tudjuk bizonyítani. Ferdinándhoz történt küldetésében követtársa u. i. Dólity Jován bácsi várnagy, tehát világi személy volt. 27 Fábián literátus ferences volta ellen szól viszont egy fontos körülmény. Nevezetesen az, hogy I. Ferdinánd birtokadományban részesítette őt. A király rendelkezése értelmében „Fabianus Literátus... habuit villas Wyfaluo, Arnath et Ersekzaka in comitatu de Bodrogh". 28 Nem biztos ugyan, hogy Fábián valóban birtokába jutott ezeknek a falvaknak.