Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

Monok István: Olvasmánytörténeti forrásaink, értelmiségtörténet

10. Mivel a Curtius-fordítás facsimiléje megjelent, nem láttuk értelmét a fordított szövegrészek terjedelmet növelő idézésének. Vö. a 4. jegyzetünkkel. 11. Király György i. m. (Vö. a 7. jegyzettel.) 12. Hans Kraus: Zwei vergessene Curtiusausgaben. Neuburg a. D. 1911. 13. Vö. Balázs Mihály—

Monok István: Szamosközy István és a Corvina. = Magyar Könyvszemle. 1986. 215—219. 14. Bod Péter: Magyar Athenas. Nagyszeben, 1766. 87. 15. Archívum Romanum Societatis Jesu, Opp. NN 326 ff. 107a—108a., ff. 207a— 208a. A levéltárban Lukács László S. J. útmutatásai alapján dolgoztunk. Segítségéért ez úton is köszönetet mondunk. 16. Természetesen, ha tudjuk, hogy az illető hely iskolájában hosszú ideig ugyanaz az auktor volt a latin grammatika tananyaga, akkor nem kell feltétlen bibliofil kiadást keresnünk. 17. Vö. Király György i. m. ; Borzsák István i. m. 15. 18. R. Várkonyi Ágnes i. m. 57. 19. Nemeskürty István i' m. 275. 20. Partiumi Könyvesházak 1621—1730. Sajtó alá rend. Fekete Csaba, Kulcsár György, Monok István, Varga András. Bp.—Szeged, 1988. /Adattár XVI—XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez (Szerk. Keserű Bálint) 14./ Mutatójának számítógépes elemzését GÁL György programjai tették lehetővé. Segítségéért ez úton is köszönetet mondok. István Monok: QUELLEN ZUR GESCHICHTE DES LESENS — — GESCHICHTE DER INTELLIGENZ Die Aufarbeitung von ungarischen Bücherverzeichnissen vom 16. bis 18. Jahrhundert hat schon wertvolle Ergebnisse gebracht: die bibliographische Arbeiten und Textausgaben sind für die ungarische Kulturgeschichte von grosser Bedeutung. Die in dem ersten Heft zur Bibliotheksgeschichte (Private Sammlungen in Ungarn aus den Jahren 1551—1721) angegebene Typologie der Quellen wird diesmal ergänzt: Das Zitatenregister und der Katalog der Schulbibliotheken werden in die weitere Aufarbeitung und Publikation einbezogen. Im Aufsatz wird anhand dieser Quellentypen eine Forschung von neueren Gesichtspunkten aus durchgeführt. Das zusammengestellte Zitatenregister aus dem Werk von Pál Háportoni Forró (eine Übersetzung von Curtius Rufus) gibt uns die Möglichkeit, die Bildung des Übersetzers in neuer Sicht untersuchen zu können. Die vergleichende Analyse der Bücherverzeichnisse von vier reformierten Schulen (Sárospatak, Debrecen, Nagybánya, Szatmár) liefert unter anderen auch den Beweis, dass der Quellentyp für die Erforschung der Buch- und Bibliotheksgeschichte äusserst geeignet ist.