Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

39 (§. 103); $e hát AB-húr ketté-vágódik I-pont­nál (ez a'harmadik). Ofztdn: F-pont-is egyen­lő - képpeo távozik-el A-B-pontoktól (§. 103); tehát AF-FB-húrok egyenlők; tehát AF-FB-ijak­is egyenlők (§. 125): (ez a' negyedik). Vég­tére: Mivel AF-FB-ijak egyenlők, o-*-fzögek­is egyenlők (§. 80 : (ez az ötödik). A'-mi elofzer V. V. V. II"dik Történet: Legyen EF-hofz függő; és vágja-ketté AB-húrt. F-pont-is egyenlo-kép­pen távozik-el A-B-pontoktól (§. 103), tehát AF-BF-húrok egyenlők; tehát AF-BF-ijjak-is egyenlők (§. 125): (ez a' negyedik). Ofztdn E-pont-is egyenlo-képpeu távozik-el A-B­pontoktól (§. 103); tehát AB-EB húrok egyen­lők, tehát AB-EB-ijjak • is egyenlők ( §. 125); tehát EA-hAF=EB-t-BF (§. 97. BetŐ-vet); tehát EF-hofó ketté-vágja mind az egéfz kört, mind az egéfz kereket, tehát EF-hofz öreg­húr ( §. 66); tehát kerefztől-megy C-fzéken, ( ez az első). Végtére : Mivel C-pont egyen­lő-képpen távozik-el A-B-pontoktól (§. 103), léfzen AC—CB. Már moll: gondoltafsék CBI­kertelet meg-fordúlni CI-hofz körűi, B-pont A-pontra efik, 's-e' két kertelet éppen egy­másra fekfzik, tehát o-.r-fzögek egyenlők, (ez az ötödik ). A'-mi máfadfzor V. V. V. TIT dik

Next

/
Oldalképek
Tartalom