Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

NS-sítgár továbra vitetik, kerefzt'éü - mennyen Ffz éken. Legyen: A, ALEX AND RIA-v ár off a. Itten o olly-képpen belybeztetett egy üres fél-gömböt (hemifphaerium cauum) CABD, hogy bele-fzúrt AEtérnek egy vége: E

9 közepén lenne a'gömb-fzáj* nak

y maga pedig EA-t'éi fügöffen állana a Földfzínre

3 az* az: hogy, ha azon EA-tü továbra vitetne, a Föld-fzéken kerefztul menne. Ezek így lévén, a nyári Nap - állapodtának éppen Ó delén fzorgalmatoffan meg-jegyzetté azon B-pontot, mellyen fekütt azon árnyéknak vége

} mellyet vetett EA-tünek hofzfza ; és tapafztalta : hogy az üres fél- gömbben AB-ij ötvenedik réfze az egéfz körnek, az-az AB-ij —7°. 12L Már pedig, a Napnak kietlen távúi-léte miatt

} ezen nap-fagárok: NSF, és NEB , egy- köztieknek lenni gondoltathatnak: ugyan azért: AEB-fzög ==.SFA-fzöggel (§. 112); tehát S FA-fzög is y az-az: SA-ij-is ötvenedik réfze az egéfz Foldkörnek, mclly SA-ij mivel 5000-diil'o--földet foglal magába, léfzen az egéfz Fold-köre — 250000dtilo -földnyi. £' volt ERATOSTHENES- nek ekoskodáfa. Én ebből így okoskodom : mivel egy dÚlo-föld 125 - fold - méréséi - lépéfekbol állott, léfzen az egéfz fold - köre : 312 50000 - Föld - mérést lépés. Már ha egy Mért-földre cfak 1000- Föld - méréséi lépéfeket vefzvnk az Olafzokkal, léfzen az egéfz Fűidkor e