Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

22 »(§g)"MÔ9 -dg" JEGYZET. §. 93. E* Vételnek igazságát leg - első látta THALES ; 's-meg'is vittatta. Nem más vitt atája van annak • is, bogy m~n. FOLYADÉK. 94. Ha AB-hofz egyenes hofz léfzen, és akkor CD-hofz - is egyenes hofz Jéfzen ; az - az : Dpont nem lehet máfutt, hanem D-ponton : mert eífen D-pont E-pontra, akkor o=BnE (§.84); de o-=iX (az államanybiil ) ; tehát (§. 130. Bető-vet), az - az : egy réíz x egyenlő lenne egéfz BFE vei ; de ezt mondani éktelenség ( §§. 87. 88. BetÖ-vet ). VÉTEL. §. 95- Ha valamclly egyenes - hofz (AB. 13lép) úgy áll valamally máfikon (MA

7-eu), hogy annak két pontyai (A, és B; avagy A* és F) egyenlő - képpen távoznak - el a májénak kit pontyaitól ( C, és D-t'jl ), melly ek innent, és anionnant vétetnek ; akkor azon egyenes - bofz ( AB ) függő - bofz léfzen. VÍTTATÁS. Mivel az a,latort A-B pontokon cfak egy egyenes-hofz vonattathatik, azon két pontok meg - határozzák AB-hofznak fekvését (§. 23). Ha tehát azon két pontok egyenlő - képpen távoznak-el MN-hofznak két C-D-pontyaitól, a többi pontok - is egyenlő-képpen fognak el-távozni ; tehát AB-hofz fem egy, fem más-felé nem hajlik, az-az: fűggŐ hoíz(§.44) A'-mi V.V.V. FOLYA-