Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

10 MAGYARÁZAT. §. 28. A' Hofz-fzél (Superficies) fzármazik, midőn ugyan-azon-egy hofz egy végről a' maiikra folyni gondoltatik. FOLYADÉK. §. z<Tehát a' hofz-fzélnek végei egyebek nen* lehetnek a' hofzfzakrál. FOLYADÉK. §. 30. A* hofz tehát nem réfze a' hofz - fzélnek, hanem cfak eleje, nem-kitlömben, mint a' pontokról, és pillantatokról fzóllánk (fo. 12, 13). FOLYADÉK. §. 31. Mivel pedig a' pontnak réfzei nincfenek (§.7); a' hoíz pedig a' pontnak (mellynek fzélefsége űncfen ) folyásából fzármazik (§. 10); a' hofznak cfak hofzfza lehet , fzélefsége nem lehet. Ezen okból a' hofz-izélnek mind hofzfza, mind fzélefsége lehet, de mélysége nem lehet. MAGYARÁZAT. §. 32. A' Lap ( Superficies plana) fzármazik, midőn ugyan-azon-egy hofz egy végről a' máfikra úgy gondoltatik folyni, hogy fem egy, íe más-felé ki-ne-térjen fel vett úttyából. JEGYZET. §. 33. HERO azt mondgya Lapnak, mellynek terjedségére mindenütt egyenes bofzfzat lehet alkalmaztatni, PLATÓ azt: mellynek végei elhmnályosittyák, avagy eltüntetik az egéfz közepet, ARCHIMEDES azt: me Ily leg-kurtább azon hofz-