Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

115 ÎF-dik Történet: Ha ABC-A-nek (8i-kép) egygyik AB-oldalán két M-N-pontok adatnak, mellyektol, Példáúl három egyenlő réfzekre kelletik a' A-t el-ofztani; akkor ifmét olztaf­fon-el AÖ-o!dal három egyenlő réfzekre F-E­pontokkal; vonalTanak ofztán CF-CE-CM-CN­hofzfzak, ifmét F-pontól FO-hofz CM-mel egy­közű, ifmét E-pontól EP-hofz CN-nel egy­kozÜ; végtére vonaffanak MO-NP-hofzfzak, mellyek az adatott M-N-pontoknál három egyen­lő réfzekre ofztyák a' A-t- Mert, I-fzer: CNE-A == CNP-A (§. 248), és mivel CNB-A = CNB-A (§. 205), léfzen II-fzor : CNE •+CNB = CNP -f- CNB (§. 97. Bető-vet); azaz-. CEB — FCBN ; de CEB-A harmad-réfze CAB­A-uek (az első Történetből); tehát PCBN­kertelet-is annak harmada; így mutatódik meg a' többiekben - is, tehát 's-a'-t. A'-mi meg­fej ceni, és V. V. V. VÉTEL. 323. Ollyas Afztallagot, mellyben két ol­dal egy-közli, akár-mennyi egyenlő réfzekre ofztani. MEG - FEJTÉS. I- so Történet : Ha ABCD-afztallagban (82­kép) DC-AB-egy-kŐzű-hofzfzakon kelletik lenni az el-ofztásnak, Példáúl három egyenlő ré­fzekre, ezen hofzfzak ofztaífanak - el három egyenlő réfzekre F-H-E-G-pontokban ; vonaffa­nak

Next

/
Oldalképek
Tartalom