Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)
•<3&-«í©§«(g8k BB el-ofztván kettővel; léfzen: T?V- estf ifmét kettővel, léjzen : -fr? tovább nem lehet : wert a* vég-fzámok páratlanok. II-fzor : IIa mind a réfzesnek, mind a nemezőnek vég-fzámjai femmik , lehet io-el , vagy ioo-ai , vagy iooo-el el-ofztani , el-törülvén a vég-fzámoknak egy, vagy két, vagy három femmijét. Például: if§- = B = f. 7/md: III-fzor : //ß mwíi ö' réfzesnek, mmd ß ftewezonek vég-fzáma 5 : i>ßgy pedig egy valamellyik 5 , a máfik femmiy el-lehet ofztani 5-el. Például : -Bt — H=t* ; if ^ — "H=tî* ÎVTzer : Ha mind a réfzesnek, ß' nemezőnek vég • fzámjai vagy 2 ; tißgy 6 ; ußgy egygyík 2 ; máfik 6 ; ezek előtt való fzám pedig páratlan , el-lehet ofztani 4-el. Például: B — y 3 ijmct : B — B. í/wát : B — V-fzer : Ha mind a réfzesnek, »á ß* nemezonek vég-fzámjai vagy 4 , -ußgy fcmmi ; vagy egyik 4, máfik femnii; 's-ezek előtt való fzámok párajók ( ki nem vévén a femmit-is ) cl-lehet ofztani 4-el. Például i/mét : f-g—T-ö-—i , ifmét : : r£&=ibïfinét: B VI-fzor ; //ß réfzesnek , mind ß' nemezenek két fzámjai vadnak, és azok egyenlők, el-lehet ofztani 11-el. Például: ii=f ; ifmét : jf ló mé t • -fí=f. VII-fzer: