Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

0 48 JEGYZET. 151. Az el-ofztandó mindenkor egy-nem s vagy az ofztóval, vagy az ofztállyal. És ugyan J-ízer : egyenlő az ofztóval, ha az el-ofztás a\ magyarázat fzerént vétetik f§. 149.J mert itt az el-ofztó mint-egy réfze az el - ofzt an dónak. Például : ha azt mondanád : három forintot hányfzor lehet el-venni tizenkét forint ól, azt mondanád: négyfzer. Itt tehát csak az cfztály vétetik pufztán. Jí-fzor : Az ofztandó az ofztállyal egynemó akkor, midőn így tefzcd a' k érdé ft : ha nyolcz forint két-felé ofztódik, hány forint jön egyre ? azt felelnéd : négy forint. Itt látod : hogy az ofztály 4 forint, az ofztandóval, 8 forintal egy-nemo ; Az ofztó pedig pufztán vétetik. Akár miként effen a dolog, elég az, hogy a* munka nem különbözik. JEGYZET. §. 152. A"-ki az el-ofztáfnak magyarázattyát (§. §. 146. 149.) jól efzébe nyomta , könnyen cdtal-láthattya, hogy minden el-ofztásban e három dolognak kelletik eló-fordúlni : /-fzer: hogy az ofztó annyifzor vétető db effen- el az ofztandótól, mennyi egy-fzám vágyott az ofztályban, fzükség-képpen meg kelletik elsőben lelni az ofztályt. II-fz or : hogy pedig egyfzerre vétctódbefjénél az ofztó az ofztandótól Çs-pedig annyifzor, mennyi egy-fzám vagyon az ofztályban) az ofztó_ nah