Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

33 tenî a' munkát) úgy, hogy az egy-nemőek egy-nemőek alá téteífenek. lí-fzor: A' keveíitendo , és kevefito alá egy hofz vonalsék: hogy velek Öfzve ne keveredgyen a' maradék. Tí-Jror: A' Szabáfok ezek. J-sö Szabás. A' keveíitó' jelei változtaffanak ellenkező jelekre. ll-dik Szabás. A' kevefitendo adafsék-öföve a' jel-változtatott kevefito vei az öfzve-adáfnak öt fzabáfai fzerént. (§. 98.) VITTATÁS. A' Kevefito vagy í-fzer : vagyonos, vagy II -fzor: héflnos. Ha I -fzer : vagyonos. Vagyonoft az egéfztŐl el - venni annyit téfzen, mint ugyan annyi héánofi az egéfzhez adni (§. 61.) tehát mind egy : akár a' vagyonoft: vefzed-el az egé íztől, akár az egéfzhez annyi héánofi adol. Ha pedig U-fzor: a' kevefito hcános: héánofi: az egéfziől el-venni annyit téfzen, mint ugyan annyi vagyonoft az egéfzhez adni (§. 61.) tehát mind-egy, akár a' héánofi az egéfztŐl elvefzed, akár az egéfzhez annyi vagyonoft adol. Tehát (közönségeden fzóllván) A' BetŐ-vetésű .egéfz mekkoraságokban egygyikét a' máfikától el-venni fzint'-annyit téfzen, mint a' kevefitőnék jeleit ellenkező jelekre változtatván a' kevefitendővel öfzve-adni. A'-mi vittatni-való-volt. C PÉL-