Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)
másadik rész. Az egy - ügyú egyenletek' meg - fejtéséről. MAGYARÁZAT. §. 358. Az egy - ügyú egyenlet (Aequatio Simplex ) az, mellyben az efmeretlen mekkoraság akár-mennyifzer tetetik, cfak ugyan-azon karra vagyon felemelve. Például : egy-ügyÍJ egyenlet ez: a=x: ez-is : .%•"=«: ez-is: x*'-ba=ix m-b'. MAGYARÁZAT. §. 359. Az egy-ügyíi egyenlet Első- karúnak (Primi gradus) mondatik, ha az esmeretlen mekkoraság első karban vagyon. Például : ez : a=x. MAGYARÁZAT. 360. Az egy-ügyíi egyenlet máfadik-karúnák (Secundi gradus) avagy derekaltnak (Q.uadratica) mondatik, ha az esmeretlen mekkoraság máfadik karban vagyon. Például : ez : x z—a. MAGYARÁZAT. §. 361. Az egy-ügyíi egyenlet harmadik karúnak ( Tertii gradus) avagy köböltnek (cubica) mondatik, ha az esmeretlen mekkoraság harmadik karban vagyon. Például : ez : jc 14-3jc 3=7 3 -—2x . MAGYARÁZAT. §. 362. Az egy - ügyú egyenletet meg-fejteni (Refoluere aequationem limplicem) annyit K 3 téfzen f'
