Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

139 első rész. Az Egyenletekről közönségeden. MAGYARÁZAT. §.333. Az Egyenlet (Aequatio) nem egyébb, hanem több mekkoraságoknak egyenlőség' jelével öfzve - kapcfoltatáfok. Például : egyenlet ez: a=b : ez-is: a-bb~c : ez-is: a

z-bx=gx : ez-is: 4-4-5=6-1-3. s-a'-1. MAGYARÁZAT. §. 334. Az Egyenletnek első tagja (Aequationis membrum Primum ) azon mekkoraságok , inellyek az egyenlőségnek jele előtt balra tétetnek. Például ; ebben az egyeletben : a-bb t=zd-bA, ezen mekkoraság: a-\-b, az egyenlet' első tagjának neveztetik. MAGYARÁZAT. §• 335- ríz egyenletnek máfadik tagja (Aequationis membrum fecundum) azon mekkoraságok, mellyek az egyenlőség' jele után jobbra tétetnek. Például : az előbbeni egyenletben : a-bb—d-4-4 , ezen mekkoraság: d-bb az egyenlet' máfadik tagjának neveztetik. JEGYZET. §. 336. Minden egyenlet valami fel - tételből fzármazik. Példává: ha azt tcfzem-fel: hogy ally fzámot akarnék ki-tanűlni

} melly fzámot ha d 8-hoz adandóm, d f

omnia fe több, fe kevefebb ne légyen, hanem s