Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

9 kelletik tehát fejtenem e' mondát, és ugyan a többi módok között e'-képpen: öfzve-tefzem a' czérnának két végét, ezt cselekedvén azt mondom : hogy azon ujj vég, mellyet moftanában találtam, czérnának a' közepe. Meg kelletik pedig eztet még bizonyitani-is : más-ként nem tartozol reá-allani, hogy a' czérnának ott' légyen a' közepe. A' Tételnek tehát fzükségképpen három réfzének kelletik lenni. I-jö : A' Monda. ll-dik ; a* meg-fejtés. Ul-dik : a' vittatás. Néha ezen utolsó réfz el-hagyódik; mert ölzve vagyon zavarva a' máfadikkal. HETEDIK SZABÁS. §. 25. Ezek után jönnek a' Folyadékok (Corollaria) mellyek nem egyebek, hanem ollyas mondák: mellyek az elobbeniekböl Önként folynak, 's-ujj vittatáfra nincsen fzükségek. Például: Legyen igaz, és immár meg-vittatva, ezen Vétel: hogy a' bün ineg-gátollya embernek azou úttyát, mellyen az örök boldogságra lépdegel. Ezen igazságnak folyadéka e' léfzen : tehát a" büntül távozni kell annak, a'-ki az igaz boldogságot fzereti. Ezen igazságot újra meg-bizonyitani nem fzükséges: mert az elobbeni vittatásban foglaltatik. NYOLCZADIK SZABÁS. §. 26. Vadnak néha Jegyzetek (Scholia) Ezekben, vagy azokat meg-világosittyuk, melA5 lyek )