Szent-Mihályi Mihály: Egyházi énekeskönyv, melly magában foglallya az Istennek dicséretéhez, és Szentek tiszteletéhez … Eszterházy Károlynak …kegyelmébül … / … egybe szedte …Szent-Mihályi Mihály - Eger : Nyomatatott a Püspöki betükkel, 1798 (L.sz.Cs.Gy.1227)
214 HALOTTASS» Tolvajhoz az halált Urunk hafonlitya , mert tettednek házát meg áfván pufztitya: azért vigyázó légy, moft jó tanátfot végy , hogy halál ne ártfon ; ha véle Izembe mégy. 6. Boldog Szolga, a' kit meg nem tfal az halál, még boldogabb, kita'JEíus kéfzen talál:mert azt réfzelteti, Mennyben helyhefzteti, örök javaiba majd örvendezteti. 7. Azért bíinös lélek, jobbítsd életedet, tovább ne halogasd te meg téréfedet, mulandó hívságtűi, gonofz fzabadság, tói, kérlek magad' ójad a' tfalárd Világtól, g. Óh irgalmas Itten! áldgyuk Szent Nevedet, adgy boldog ki móláft, kérjük Felségedet : hogy boldogságodba , örök hajlékodba, vég nélkül ditsérjiink Téged* Orfzágodba. A men. ff Nóta. Oh melly félelem, és rettegéjfeL 1. TT/^nflus' Vérével meg váltott hívek, kik ide gyíilteJOu tek, hogy ez életnek gyarlóságáról oktatáft vegyetek, rövid intettel hozzátok fzóllok , befzédein'értsétek. 2. Erős az halál, mert néki fenki ellene nem álhat, fem fojtó mérge ellen e* földön Orvoft nem találhat, mint néki tetfzik, kiki tfak annyi napokat fzámlálhat. 3. Hallottál, 's láttál ez igazságról gyakorta pe'ldákát, az halál miként földbe kapálta az öreg Atyákat, ezekkel együtt firba fzállitot fok fze'p ifiakat. 4. Te is óh emberi hidd el bizonnyal, ez ótra menendefz, undok férgeknek gyenge tettedbe majd étke léendefz, lelkedbe pedig, minden bunödríil nagy fzámot te'endefz. 5. Möttau e' ki mult Atyánkfiának előtted példája, irigy halálnak , minden emberre így fordól kotzkája, majd el érkezik te éltednek is utolsó órája. 6. Miért hát óh bíinös! nem gondolkodol te fok bűneidről? holott jól tudod, meg kérdeztetel, jó , rofz tételidríil, Itteni Biró előtt fzámot adfz minden vétkeidről. / 7. Fordítsuk meg holt Atyánkfiára immár fzemeinket, az Úr Iftennek áldozzuk érte buzgó kéréttnket, a'ki is végre koporsójából így fzóllit meg minket. «